Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)
1990-05-01 / 9. szám - Adósságok és lehetőségek
Hogy látja napjaink gondjait BALTAZAR DUBEN, a Szlovák Köztársaság oktatásügyi, ifjúsági és testnevelési miniszterének helyettese, akinek hatáskörébe az ifjúság és a testnevelés tartozik' Adósságok és lehetőségek # Önnek tulajdonképpen nem volt elődje, hiszen a tárca alig két éve Jogialja magába az ifjúság és a testnevelés problémakörét, ám ezen túl is hivatalba lépéséig e posztra nem akadt megjelelő ember. Ügy gondoljuk, hogy a „szűz föld” érintése kihívást jelent, viszont nulláról indulni nehéz feladat. Ön hogyan ítéli meg az adott helyzetet? — Húsz évvel ezelőtt a Szlovákiai Főiskolások Szövetségének az elnöke voltam és akkoriban az ifjúsággal és a testneveléssel kapcsolatos elképzeléseinket papírra vetettük. Szinte megdöbbentő, hogy annyi idő elteltével csaknem minden mondat aktuális, a hiányosságok java megmaradt, a gyarapodás elenyésző. Ezt a megállapításomat csak megerősítették a hivatalba lépésem óta folytatott beszélgetések az egyes szervek és szervezetek, az újonnan létrejött asszociációk képviselővel. Valamennyiünknek az a véleménye, hogy az oly fontos testnevelés ügyét nem lehet egy önkéntes szerveztre bízni, azt a legmagasabb, vagyis kormány- és államszinten kell kezelni. Ám alkotmányunk nem foglalja magába az állam kötelességet biztosítani a testnevelés sokoldalú gyakorlásának feltételeit. Még mindig életben van az a törvény (az 1956-ban elfogadott 68-as számú törvény], amely az államot az effajta kötelesség alól felmenti és a gondoskodást átruházza egy önkéntes szervezetre, a CSSZTSZ-re. Persze, közben már ez a szervezet is megszűnt, ám a törvény még életben van. E puszta tény is azt bizonyítja, hogy a helyzet tarthatatlan. Minél előbb el kell érnünk, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács az igényeknek megfelelő törvényt fogadjon el. Ezért egy olyan munkacsoportot hoztunk létre, amely előkészíti a törvényjavaslatot. # Mivel magyarázható, hogy a minisztérium mai formájának létrejöttét már 1988-ban az 50-ik törvény megszabta, ám hatáskörének bővítését a gyakorlatban álig észleltük? — Ennek fő okát éppen, a már említett, még mindig életben levő 66/1956-os törvényben látom. Az új minisztérium ugyan létrejött, de a körülmények nem változtak. Azt is mondhatnám, hogy ez csupán adminisztratív húzás volt, hiszen mindenki tudta, hogy a sikeres működéshez nincsenek meg a feltételek. Nem volt elegendő pénz, hiányoztak a létesítmények és a szakemberek gárdáját sem tudták összehozni. Közben több mint másfél év telt el és eleve megváltozott a társadalmi helyzet. # Éppen a megváltozott társadalmi helyzet teret nyitott olyan véleményeknek is, hogy létre kell hozni egy önálló testnevelési minisztériumot. Mi erről a véleménye? 259
