Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1989-11-01 / 3. szám - A szekciók munkájából

tésével kell megalapozni az oktató-ne­velő folyamat irányításának minőségi javulását, határozottan meg kell aka­dályozni a tanítási folyamat zavarását, s ki kell küszöbölni a felesleges admi­nisztrációt. • A harmadik szekcióban az isko­la nyilvánossággal való együttműkö­déséről szóltak. Kiemelték a Nemzeti Front szervezeteinek megfelelő mérté, kű részvételét a fiatal generáció neve­lésében. Szóltak a családnak a gyer­mekek nevelésében betöltött felelős szerepéről. A vitázók a társadalmi szervezetekhez és a tömegkommuniká­ciós eszközökhöz fordulva mutattak rá azok fontos szerepére a családok ne­velési gondjainak segítésében, vala­mint a pedagógusokról való objektív kép kialakításában. Utaltak továbbá a fiatal generáció nevelésében és a pe­dagógus társadalmi-politikai presztízse támogatásában betöltött szerepükre is. • Az ideológiai-politikai, erkölcsi és hazafias nevelés vitás kérdéseiről szóltak a negyedik szekcióban dolgo­zó szakemberek. Kiemelték a pedagó­gusok jobb felkészítésének fontosságát, valamint az egész életüket átható to­vábbképzési rendszer kiépítésének szükségét. Feladatul tűzték ki a szo­cialista nevelés tartalmi oldalainak tökéletesítését, valamint az átépítés és a demokratizáció folyamatának a ta­nulók korához mért megközelítését. Leszögezték, hogy a pedagógiában dől. gozók ideológiai-politikai művelődését az időszerű feladatokra kell fordítani, nagyobb mértékben kell felhasználni munkájukban az Učiteslké noviny és a további pedagógiai folyóiratok írásait. A vita során felmerült a főiskolai marxizmus—leninizmus-oktatás haté­konyságának és formájának kérdése is. A bécsi utótalálkozó záróokmánya értelmében arról is szó volt, hogy diák­jainknak nagyobb lehetőséget biztosít­sunk más európai országok fiataljaival való kapcsolatteremtésre, s így is erő­sítsük a békéhez, internacionalizmus­hoz való viszonyukat, s emeljük az ide­­gennyelv-tanulás motiváló erejét. • Az ötödik szekció résztvevői a munkásfiatalok neveléséről, a munkára nevelésről és a pályaválasztásról vitáz­tak. Választ kerestek az állami és szö­vetkezeti vállalatok keretében működő szakmunkásképző intézetek igazgatá­sával, tervezésével és finanszírozásá­val kapcsolatos kérdésekre. Szóltak a műszaki ellátottság és a szakképzett pedagógusok hiányáról, valamint az ezekre az iskolákra tipikus szűkös helyviszonyokról. A résztvevők sürget­ték a szaktanintézetek igazgatásával, az iskolák technikai felszereltségével, valamint az igazgatók jogkörével és felelősségével kapcsolatos kérdések megoldását. A további megbeszélések a speciális pedagógiai törődést igénylő tanulók­ról való pszichológiai gondoskodást, a heti óraszámok csökkentését és a tananyag tanulók érdeklődési köréhez való közelítését szorgalmazták. • A tanulók tanítási órán kívüli ne­velése, a szabadidő kihasználása és a tehetséges fiatalokkal való foglalkozás volt a 6. szekció témája. A résztvevők szükségesnek látják a gyermekek és az ifjúság szabadidejének hatékonyabb kihasználását, s hangsúlyozták, hogy a fiataloknak több szabadidőre van szük­ségük. Szorgalmazták a CSSZSZK kor­mánya által a tömegsport, a turisztika és a honvédelmi sporttevékenység fej­lesztése érdekében meghirdetett prog. ram megvalósítását. A fiatalok szabad­idejének okosabb kihasználása érdeké­ben nagy figyelmet kell fordítani az esztétikai nevelés össztársadalmi programjának konkrét lebontására, meg kell oldani az e területen mutat­kozó kádergondokat, új szabadidőköz­pontokat kell létrehozni — főként a lakótelepeken —, s emelni kell a bél­és külflödi szolgáltatások színvonalát a turisztika területén. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom