Szocialista Nevelés, 1989. november-december - Nevelés, 1990. január-június (35. évfolyam, 3-10. szám)

1990-03-01 / 8. szám - Fórum - Sz. J.: Az idegen nyelvek tanításáról / Figyelő

д_ Oj Szó magazinja, a Va fi4 sárnap 1990. február 9 én közölte „A harminchár­mak“ dokumentumát. Nyilván sokan olvasták, mi mégis úgy döntöttünk, hogy a Fórum ro­vatba besoroljuk az oktatás­üggyel kapcsolatos fejezetet az­zal a meggyőződéssel, hogy így valóban mint dokumentum fog­lal majd helyet a pedagógusok könyvtárában. л „harminchármak” doku mentuma néven ismert anyagot eljutatták a legfelsőbb párt- és állami szervek akkori képvise­lőihez. A kezdeti óvatos pár­beszédet bizonyos ígéretek kö­vették, utána azonban az illeté­kesek részéről teljes hallgatás, sőt elutasítás következett. A dokumentum többek között kimondja, hogy a nemzetiségi lét legérzékenyebb pontja az is­kola. A csehszlovák oktatáspoli­tika jelentős figyelmet szentel a magyar nemzeti kisebbség is­kolahálózata építésének és fej­lesztésének. A társadalmi gondoskodás ugyanakkor nem egyenlő szintű: vannak is­kolák, amelyek oktatási fel­tételei és ellátottsága az or­szág legjobb iskoláinak színvo­nalán van. Emellett jellem­ző a zsúfoltság, a váltakozó ta­nítás és az iskolához való mél­tatlan viszony is. A fejlődés értékei kétségtele­nek, ugyanakkor az elmúlt két esztendőben olyan negatív ten­denciák erősödtek fel a magyar tanítási nyelvű iskolák hálóza­tában, amelyek meghökkentőek. 1970/71 és 1987 között a Szlová­kiában létező 421 magyar taní­tási nyelvű alapiskola közül 246 szűnt meg, azaz 49,8 száza­lék. Megszűnt az osztályok 30,1 százaléka, és 27,9 százalékkal Az idegen nyelvek tanításáról UČITEĽSKÉ NOVINY Szlovákia fővárosában, 1989. október 23—25- én rendezték meg a hazai nyelv- és nyelvi nép­iskolák, valamint a KPU idegennyelvi kabinetjé­ben dolgozó metodikusok szemináriumát. A résztvevők egyértelműen hangsúlyozták az ide­gen nyelvek tanításának fontosságát, az égető problémákat és készségüket ezek minél mara­déktalanabb megoldására. Az elemzések alapján úgy tűnik, hogy Szlo­vákiában lényegesen rosszabb a nyelviskolák helyzete, mint Csehországban. Hiányzanak az alapvető dokumentumok, nem tartják be az ed­dig érvényben levő határozatokat, rengeteg probléma van az anyagiakat illetően is. A lehe­tő leggyorsabban ki kell adni az új tanterve­ket, le kell fordítani a cseh idegennyelvű tan­könyveket, illetve újakat kell kiadni. Önálló nyelviskolákat kell létesíteni a városokban és az igényeknek megfelelően kisebb városokban is osztályokat kell létesíteni. A nyelviskolákban jól felkészült nyelvtanárok­ra van szükség, ezeknek nyári nyelvtanfolyamo­kat kell szervezni. Ugyancsak szükséges az ered­ményes nyelvtanítás érdekében emelni a kül­földre küldendő nyelvtanárok számát. Számos problémát vet fel a fizetés mai rend­szere. A szerző ajánlja, hogy a heti 20 órás ok­tatás a tanfolyamokon feleljen meg az osztály­vezetésnek a rendes nappali iskolán. Rendezni kell a nyelviskolák igazgatói hatalmi jogköré­nek a kérdését is. (E. Vidra: Jazykové školy budúcnosti, 1990. 3. szám, 6. о.) Ugyanebben a számban és oldalon olvashatjuk a kassai tanítók fóruma koordinációs bizottsá­gának követelményeit a nyelvtanárokat illetően, miszerint — az idegen nyelv oktatását be lehessen vezet­ni már az alapiskola 3. osztályától kezdve, 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom