Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1989-06-01 / 10. szám - Könyvekről
kisiskolások többsége nem, vagy csak alacsony szinten képes a közlés tudatával fogalmazást írni. Ezért a kommunikációs képességek rendszerszerű fejlesztése, elemeinek tudatossá tétele a tanító mindennapi feladatai közé tartozik. Megállapítja többek között, hogy az írásos tanulói munkák ellenőrzése és értékelése a gyakorlatban szegényes, mert a szaktudomány szempontjait alig vagy egyáltalán nem érinti. A könyvet mind az alsó, mind a felső tagozaton magyar nyelvet oktatók számára ajánljuk. sz KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK ÉS AZ INFORMÁCIÓSZERZÉS RENDSZERÉNEK TÁVLATAI MIROSLAV TUMA: A felnőttnevelés és -képzés módszerei Obzor, 1987 A modern társadalomban nincs olyan foglalkozás, amely nélkülözhetné a kommunikációs folyamatokat, minden ember információkkal dolgozik, s elképzelhetetlen, hogy aktívan ne művelődjön. Ezért PhDr. Ing. Miroslav Túrna, kandidátus könyve bizonyára felkelti mindazok érdeklődését, akik információk és ismeretek átadásával foglalkoznak. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy Túrna monográfiája az eljárásrendszerek és ötletek tankönyve. A tizennégy fejezetben megtalálható a szinergizmus elméletének, a kommunikációs folyamatoknak, a gondolkodásnak, a gondolkodásnak, a gondolatmeneteknek, a racionalizációnak és optimalizáció- nak, a kreativitásnak és a különféle nevelési módszereknek a magyarázata. A mű egyik legjobban megírt fejezete az autodidaktikus módszerekkel, valamint a felnőttoktatás elméletének és gyakorlatának távlataival foglalkozik. Érdekes a módszerek csoportosítása és minősítése. A racionalizációt tárgyaló fejezetben a szerző kifejti azokat a szociális-gazdasági szempontokat, amelyekkel kapcsolatban figyelembe kell venni az optimalizáció, a hatékonyság és intenzifikáció, a pedagógia és a didaktika tényezőit, valamint a metodikát, illetve a tudomány és technika hatását az oktatási-nevelési folyamat racionalizációjára. A kommunikációs folyamatokkal és az információátadás rendszerének aspektusával foglalkozó fejezet elsősorban a felnőttoktatás és nevelés kérdéseit tárgyalja. A kommunikációt és az információátadást az egész társadalom dinamikus fejlődése kontextusában vizsgálja a szerző s kiemeli a társadalom megismerésének, értékelésének, irányításának kérdéseit. A hangsúlyt az ember sokoldalú fejlődésére helye, zi, ami az egész társadalom fejlődésének feltétele. A társadalom fejlődését az egész szocialista életmód elmélyítésében, az ember aktivitásának pozitív kibontakoztatásában látja. Kiemeli, hogy a tudományos-technikai forradalom mostani időszakára jellemző a tu. dományos ismeretek robbanásszerű növekedése, valamint az ismeretek feltárása és az ezek gyakorlati alkalmazása közötti időszak lerövidülése. Az információátadás és a kommunikáció rendszerének felépítését tárgyaló részben a szerző rámutat arra, hogy a tudományos-technikai forradalomnak köszönhetően az ember aktivitása a fizikai aktivitás területéről mindinkább a szellemi aktivitás területére tevődik át, s ez az ellenőrzésben és irányításban megnyilvánuló magasabb intellektuális teljesítményt követel meg. Az ember szerepét a szerző az alábbi állítással fejezi ki: „Az életből ellesett különféle modellértékű helyze- y tekben megnyilvánuló viselkedési formákat, nézeteket, állásfoglalásokat le. hét sztimulálni, azonban egyetlen mo317
