Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1989-06-01 / 10. szám - Könyvekről
tó, nem kötelező tantárgy lenne, illetve több speciális irányultságú alapiskola. Ezzel a tehetségfejlesztést időben lehetne elkezdeni, s a tanulási nehézségekkel küzdők számára sem lenne az iskola csak kellemetlen kötelesség. (N. Baránková: Jednotné, a pfece diferencovane, 1988, 34. szám, 6—7. o.) JEDNOTNÁ ŠKOLA Az átépítés folyamatában a kulcstényező az ember, erkölcsi arculata, ideológiai elvei. Mindez szoros kapcsolatban van az ember jellemével. A tanuló jellemének a formálása az oktatás folyamatában megvalósuló nevelési feladat, időszerűségét gyakran hangsúlyozzák a pedagógiai sajtóban is. A jellemvonásokat a lélektan több alcsoportba sorolja, melyek lényegében CSnyUEERŐL к a jellem belső struktúráját képezik. Ezek: 1. világnézeti és erkölcsi tulajdonságok, amelyek a jellem „gerincét“ képezik, 2. az ember munkához fűződő viszonyát kifejező tulajdonságok, 3. a társadalomhoz és a más emberekhez való viszonyt jelölő tulajdonságok, 4. az ember önmagához való viszonyát fémjelző és 5. a jellem akarati tulajdonságai. A jellem bizonyos mértékig kompenzálhatja a képességeket. Gyengébb képességek esetében is igen jó munkaeredményeket érhet el olyan ember, aki szívós, kitartó, dolgos, felelősségválla. ló. A magas szintű értelmi képesség azonban nem párosul mindig pozitív jellemvonásokkal. (M. Jedináková: Formovanie charakteru žiakov ako jedna z úloh prestavby v oblasti školy, 1988, 8. szám, 727—746. o.] Sz. J. EGY ÜJ KÖNYV A FOGALMAZÄSTANÍTÄSRÓL A fogalmazástanítás igen fontos problémája az anyanyelvi oktatásnak. Kernya Róza: A szöveg néhány sajátossága kisiskolások fogalmazásaiban (Budapest, Tankönyvkiadó 1988, 238 o.J című könyve az eddigi kutatások főbb vonulatait mutatja be, s ezzel párhuzamosan taglalja a kommunikáció és a szövegtan vonatkozó megállapításait annak érdekében, hogy fokozza az alsó tagozatos tanulók fogalmazási készségeit fejleszteni kívánó pedagógus tudatosságát. A könyv érdeme, hogy feltárja azokat a munkákat, amelyek segítik a gyakorló pedagógust a számára legmegfelelőbb módozatok gyakorlatban való alkalmazására. A szerző ismerteti kutatásainak me. netét, hipotéziseit és a tanulói fogalmazások elemzésének szempontjait. A tanítói munka megújításának alapvető feltétele az elméleti alapvetés és indokoltság feltárása. Mint írja, az elbeszélő fogalmazás nem képzelhető el a természeti környezet és az ember világa viszonyainak előzetes feltárása és értelmezése nélkül. A közlés tudata sokrétű viszonyrendszer, s Kernya Róza szerint: „... a közlés tudatával ké. szült elbeszélő fogalmazásokban a logikus vonások nem a téma jellegéből, hanem a szerkesztés munkájából adódnak . A fogalmazási jártasság kialakításához nélkülözhetetlen ezeknek az elemeknek a tanuló személyiségébe való beiktatása. A vizsgálat azt bizonyítja, hogy a 316
