Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1989-06-01 / 10. szám - Sz. J.: Az átépítés és a pedagógiai / Figyelő

# Ritmus nélkül nincs melódia (dal­lam]. 6 Minden ének-zeneóra legyen al­kalom a tanulók ritmusérzékének cél­tudatos fejlesztésére az alábbiak sze­rint: 0 Énekelje el az osztály a tanult dalt közösen a) szöveggel, b] dúdolva (lalázva], c) ritmusnévvel énekelve és tapsolva (kopogva], d] csak tapsolva (kopogva]. Dr. MÄZIK MIHÁLY (Folytatjuk] Az átépítés és a pedagógia NARODNOJE OBRAZOVANYIJE Az átépítés egész sor olyan feladat elé állította az iskolát, amelyek meg­oldása nem tűr halasztást. T. Kuzmi- nova szerint ilyen a tanulók társadalmi aktivitásának, önállóságának, önma­gukkal szembeni igényességének a fej­lesztése. Az iskolában számos közhasz­nú tevékenységet szerveznek — papír- és vasgyűjtés, az iskola és környéke tisztán tartása, szépítése, szemléltető­eszközök készítése, javítása stb. A ta­nulók azonban nem egyenlő mérték­ben vesznek részt ezekben, szervező feladatot nem kapnak mindnyájan, és annak jelentőségét sem tudatosítják valamennyien. A kutatások azt bizo­nyítják, hogy a tanulók társadalmi ak­tivitása az 1. osztálytól fokozatosan csökken. Az elemzések azt mutatják, hogy sokszor maguknak a tanítóknak sem egészen világos, hogyan álljanak hoz­zá a tanulók társadalmilag hasznos munkájához. Többnyire csak a minél nagyobb számban való részvételre irá­nyul a figyelmük, az akció nevelési vonatkozását nem aknázzák ki. Nem világos a munka szükségszerűsége és a tanulók érdeklődésének figyelembe, vétele közti viszony, a tanulók önálló­sága a pedagógiai vezetést illetően stb. Itt az ideje, hogy az iskola szakít­son a közhasznú munkák kötelezővé tételének a gyakorlatával, biztosítsa a választás lehetőségét. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a túlszervezés, a munka egyszerű elrendelése nevelési szempontból veszélyeket rejt magában, mert megfojtja az önállóságot, a kez­deményezést. (1988, 8. szám, 70—73. o.] Ugyanebben a számban a tanító al­kotókészsége fejlesztésének fontossá­gát hangsúlyozzák P. Tretyjakov és A. Jemeljanov (47—52. o.). A tanítási órák elemzésekor túlnyomórészt a tanító ál. tál alkalmazott módszerekre és eljárá­sokra összpontosítják a figyelmet, gyakran elfeledkeznek a tanító és ta­nuló kölcsönös együttműködésének a megvalósulásáról, pedig épp az a lé­nyeg, hogyan válnak a tanulók az is­meretelsajátítás aktív részeseivé. A szocializmus értelme és lényege maga az ember személyiségének fej­lesztése. Ennek érdekében építik át a gazdasági és szociális célok struktúrá. ját. Abszurd dolog, hogy számos taní­tó elégtelen szakmai kompetenciája következtében a társadalom szükségle­teivel ellentétbe kerül, mert nem ér el kellő eredményt. Az ok abban rejlik, hogy a tanító gyorsan akar jó eredmé­nyeket elérni, miközben fittyet hány a tananyag logikai menetére, az újító el­313

Next

/
Oldalképek
Tartalom