Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1988-09-01 / 1. szám - Gondjainkról - nagyítóval

E téren az utóbbi években nagyot léptünk előre. Szorosan együttműködünk a kassai Šafárik Egyetem Természettudományi és Filozófiai Karával, azokkal a tanárokkal, akik a végzős hallgatók gyakorlatait vezetik. A fiatal pedagógu­sok megkapják a tanmeneteket. Módszertanilag és elméletileg is jól felkészül­nek a tanításra. Az, hogy pedagógiai gyakorlatukat iskolánkban töltik, sokban megkönnyíti pályakezdésüket. • Miben látja munkája eredményét? Az eredmény lemérhető a szaktanintézetek számának növekedésében s a szak­tanintézetekben tanító pedagógusok szakképzettségének emelkedésében. A szak­képzett oktatás aránya kerületünkben 1976-ban 36 százalékos volt, jelenleg a 96 százalékot is meghaladja. Ami még nagyon fontos, javult a szakképzés színvo­nala. Az érettségivel végződő négyéves szakok tanulóinak eredményei kerüle­tünkben csupán néhány tizeddel maradnak el a gimnáziumok tanulói mögött, s jobb eredményeket érünk el egyes szakközépiskoláknál. Amit pedig nem lehet számokban kifejezni: jobbak az eredmények a tartalmi képzésben, a szakisme­retben és a tanuláson kívüli szakköri tevékenységben. Az elmúlt évben felmér­tük az esztétikai nevelés terén elért eredményeket, s nagy különbséget tapasz­talunk napjaink javára a 7ü-es évek és a jelenlegi helyzet között. Jól működnek az egyes szakkörök, igazolta ezt a „munkásifjúság hete” elnevezésű másod­ízben megrendezett szakmai és kulturális bemutató is. Az akció célja az volt, hogy az alapiskolák hetedikes és nyolcadikos tanulói betekintést nyerjenek a szaktanintézetek életébe, közelebbről megismerkedjenek az egyes munkafo­lyamatokkal, munkakörökkel. A hasznos rendezvény nagyban elősegítette a pá­lyaválasztás körüli bizonytalanságok eloszlatását. Ez a célja egy másik rendez­vényünknek is. Az ún. „nyitott ajtók hete” olyan időszak, amikor szak:aninté- zeteinkbe látogathatnak az alapiskolák hetedikesei és nyolcadikosai, s egy ta­nulmányi kirándulás keretében ismerkednek az egyes szakmákkal. • Hogyan vélekedik a szaktanintézetekben tanító pedagógusok nevelőmun­kájáról? A munkásfiatalok nevelésében rendkívül körültekintően kell eljárni. Tudjuk, hogy épp e réteg nevelésében voltak valaha nagy hiányosságok. Napjainkban a gimnáziumokba és a szakközépiskolákba a továbbtanulók 40 százaléka jut, hozzánk kerül a nagyobbik rész, a 60 százalék. Tudvalevő, hogy ezeknél a tanu­lóknál több a nevelési probléma, mint a többieknél. Az utóbbi években sokat javított a helyzeten a hatékonyabb pedagógiai propaganda és a komolyabb el­lenőrzés. Az elméleti oktatás, a szakképzés és az iskolán kívüli nevelés terén felmutatott eredményeket minden hónap végén módszertani szakbizottság érté­keli, s a tanulók ennek alapján kapják a zsebpénzt. Ez a módszer nagy segítsé­günkre van a nevelésben, motiváló ereje vitathatatlan. Végső soron azonban a tanulók nevelése az iskolák pedagógusainak alapos, körültekintő nevelő mun­kájától függ. Szeretném, ha a szaktanintézetek igazgatói rendszere egységes lenne minden reszort számára. Ez lenne ugyanis a biztosítéka annak, hogy egységesen tudjuk nevelni a munkásfiatalokat. KOSA KAROLA A helységnevek szlovák nyelvű megfelelői: Nová Bodva, Turnianske Podhra­die, Rožňava, Košice.

Next

/
Oldalképek
Tartalom