Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)

1988-09-01 / 1. szám - Hanák Katalin: Társadalom és gyermekvédelem / Könyvekről

gógusuk fel is dolgozták, annak alapján írták a második levelet, amelyben többek között leírták, mit is jelent iskolaotthonos tanulónak lenni mi lesz a teendőjük stb. A második levél után már régi ismerősként üdvözölték egymást a szülőkkel az utcán, a boltban. Felfedeztek egy igen fontos jelenséget is: az osztályba tartozó gyerekek szülei egymással is keresték a kapcsolatot.

A harmadik levélben az előzőre válaszoltak, közölték a leendő osztálytársak névsorát és azt kérték: karikáz- zák be a szülők segítségével azoknak a pajtásoknak a nevét, akikkel szívesen ülnének egy padban, akivel barátkoznak. Természetesen nem minden család reagált egyformán, 5 akadt a 28-ból ahonnét válasz nem érkezett.

Mindenesetre a tanév kezdete sokkal könnyebb volt, mint azelőtt, a gyerekek gyorsabban alkalmazkodtak az új környezethez, könnyebben ment az ismeretek befogadása is, mint az iskolába lépőknél az szokásos.

Az 5. számban még számos érdekes írás található, Tolnai Jánosné saját írástanítási eljárást mutatja be sok rajzzal, Pápay Péter pedig Programozható zsebszámológép a matematikatanításban címmel közli tapasztalatait A sokféle alkalmazási lehetőség közül a szabályjátékok területén történő alkalmazásra irányítja elsősorban a figyelmet. Használható ötleteket meríthetünk a Didaktikus játékok a szorzó- és bennfoglaló táblák megtanulásához című írásból is.

SZEBERENYINE Z. JUDIT

Hanák Katalin: Társadalom ás gyermekvédelem Budapest, Akadémiai Kiadó

Könyvének első fejezeteiben a szerző a gyermekvédelmi meghatározottságából indul ki, hangsúlyozva, hogy a gyermekvédelem egésze (ideértve a célokat, feladató, kát, intézményhálózatot és annak fejlettségét), az adott történelmi-gazdasági rendszer függvénye. Egyszerűsítve: amilyen a társadalom, olyan a gyermekvédelme is. Ebből az alaptételből kiindulva vizsgálja elöljáróban a gyermekvédelem alapfogalmait, felszabadulás előtti történetét, a gyermekvédelem fejlesztése érdekében 1945 után tett főbb intézkedéseket (ezen belül a jelentősebb jogszabályokat), a gyermekvédelmi tevékenység mai tendenciáit, eredményeit. Könyve további részében Hanák Katalin az állami gondozott gyermekek szüleinek életkörülményeit (foglalkozású, kát, jövedelmi viszonyaikat, lakáshelyzetüket), majd az állami gondozott gyermekek családi körülményeit (családnagyság, a szülők családi helyzete, esetleges deviáns

magatartásuk stb.), végül az állami gondozásba kerülés okait elemzi. A könyv befejező részében maguk az állami gondozásba vett gyermekek szólalnak meg, élettörténetük elbeszélése során életkörülményeikről, családjukról, az állami gondozás előzményeiről kapunk képet, majd vallanak (szó szerint közölt interjúkban) a szülők is, elmondják, hogy miként Ítélik meg gyermekeik állami gondozásba kerülésének tényét (a könyvnek ez a legmegrázóbb része). Befejezésül Hanák Katalin összefoglalja főbb megállapításainak lényegét, és javaslatokat tesz a „preventív” gyermekvédelem megvalósítására, azaz a veszélye- zettség okainak csökkentésére, megelőzésére. A könyv szinte „kötelező olvasmány” mindenkinek, akinek munkaköre valamilyen módon összefügg a gyermekvédelemmel, de — minthogy fontos össztársadalmi ügyről van szó — olvasása bárkinek ajánlható.

31