Szocialista Nevelés, 1988. szeptember-1989. június (34. évfolyam, 1-10. szám)
1988-12-01 / 4. szám - Török Matild: A motiváció szerepe a szlovák nyelvoktatásban
tásra törekszünk, amely a tanulók gondolkodási tevékenységét mozgósítja. Tehát jelentkeznek, sokat beszélnek, kérdeznek, de gondolkodnak is, feladatot, problémát oldanak meg. Az oktató-nevelő munka a pedagógus és tanulók közös tevékenysége. A tanulók aktivitásukkal tudatosan vesznek részt az oktatásban, s ezáltal fejlődik gondolkodásuk, önálló tevékenységük. A tanulói aktivitást a tananyag vonzerejével és megfelelő didaktikai eszközökkel érjük el. Itt megemlíthetjük a tananyag világos, egyértelmű magyarázatát, a tanulók életkorának megfelelő igényességét, szemléltetését, a problémahelyzetek kialakítását, a tananyag érzelmi részeinek hangsúlyozását stb. Amint már említettük, a korszerű pedagógiai gyakorlatban a perspektivikus motívumokat érvényesítjük. Ezek erőteljesebbek, állandó jellegűek, nem kötődnek egy konkrét helyzethez, és aktív tevékenységre ösztönzik tanulóikat. Több pszichológus a motívumokat erkölcsi kritériumok szerint pozitív és negatív csoportba sorolja és rámutat arra, hogy a negatív motiváció (a rossz érdemjegytől, a büntetéstől való félelem, ijesztgetés és fenyegetés] nem kelti fel tanulóink érdeklődését a tanulás és a megismerés iránt. Azért gyakrabban éljünk a dicsérettel, mosollyal, jutalmazással, biztatással. A helyesen alkalmazott jutalom erősen motiválja a tanulókat, sikerélményt vált ki bennük, jó irányban befolyásolja viselkedésüket, és fokozza igyekezetüket. A jutalmazás vagy a dicséret legtöbbször nagyobb teljesítményre ösztönzi a tanulókat, de olykor-olykor a sikertelenség is eredményes lehet, vagy éppen az állandó elismerés, dicséret közömbösséget, passzivitást is kiválthat. A két fontos nevelési tényezőt nagyon következetesen kell alkalmaznunk. A büntetésnek sok negatív következménye lehet [félelem, szorongás, rossz koncentráció, érzéketlenség, unalom, dac, ideges kapkodás], azért a szocialista pedagógia; céljai elérése érdekében inkább a pozitív motiváció formáit hangsúlyozza. Az elismerés, a biztatás legtöbbször a tanuló biztonságérzetét fejleszti és szorosabbá teszi a tanító és tanuló közötti oktató-nevelő munkát. Napjainkban gyakran keressük a pozitív motiváció lehetőségeit, és támogatjuk a tanító és a tanuló között kialakuló aktív együttműködés légkörét. Ennek érdekében a korszerű oktatási folyamatban javasoljuk a kommunikatív jellegű problémaszituációk kialakítását, amelyek során a tanulók problémafelvető feladatokat oldanak meg. Ez fejleszti önálló gondolkodásukat, felkelti figyelmüket, aktivitásra kényszeríti őket, eredményességet biztosít az érdeklődés fejlődése, a személyiség kibontakozása terén. Itt lényeges a tanító jó nyelvismerete, szakmai és módszertani felkészültsége. A motiváció az oktatási folyamat szerves része. A motiváció hiánya vagy jelenléte a tanítási órán sokszor mutatója lehet az elért eredménynek. Mivel a szlovák nyelvoktatás iskoláinkban a nyelv gyakorlati elsajátítására irányul, ezért az oktatásban olyan módszereket alkalmazunk, amelyek segítségével a tanulók magasabb szintű nyelvtudását motiválhatjuk. Készség- fejlesztő műveleteket alkalmazunk, természetes beszédszituációkat szervezünk, és sok-sok beszédkészség-fejlesztő gyakorlatot sorolunk a tanítási óra minden részébe. A tanulókat az órán állandóan foglalkoztatjuk, bevonjuk a rövidebb magyarázatokba is, használjuk a tankönyvet, beszélgetünk, vitatkozunk és arra törekszünk, hogy tanulóink gondolkodjanak, érdeklődjenek, és hogy érzelmi kapcsolat alakuljon ki a tanító, a tanuló és a tananyag között. Az eredményes módszerek, változatos eljárások ébren tartják a tanulók figyelmét, megkönnyítik a tananyag elsajátítását, és nem utolsósorban formálják tanulóink jellemét. Ha sikerül tanulóinkat pozitívan moti117
