Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-10-01 / 2. szám - Tömörkény István: A csempész (6. osztály) - Lendvay Tibor / Így tanítom
Tömörkény István: A csempész (6. oszt.) 1. Tananyag: Tömörkény István: A csempész 2. Őratípus: Vegyes 3. Módszer: Problémafelvető 4. Nevelési cél: Környezetünk tájszavai, használati körük 5. Segédeszköz: Az író képe, írásvetítő, fólia, Magyarország térképe, Értelmező kéziszótár Az óra menetének leírása: I. Az óra elején rögtön elevenítsük fel Tömörkény így volt rendelve c. elbeszélését, melyet a tanulók az ötödik osztályban ismertek meg. A történet lényegét a tanulók foglalják össze. A pedagógus az irányító szerepét töltse be. Az ismétlés megfelelő áthajlást biztosít az új tananyagra. II. Tömörkény István: A csempész — elbeszélés A bemutató olvasást a pedagógus végezze, hogy az esetleges rossz hang- súlyozással ne sikkadjon el az elbeszélés egyetlen részlete sem. A cselekmény egyszerűsége, jó felépítése arra indítja a pedagógust, hogy a történetet a cselekményen keresztül ismertesse meg a tanulókkal. Ez az elbeszélés nagyszerű lehetőségeket nyújt egy letűnt paraszti világ s egy eltűnt embertípus, a tanyasi ember jellemzésére. Ha ebből a két szempontból vizsgáljuk az írást, sok olyan megállapítást tehetünk, amelyre egyébként nem lett volna módunk. Ezért szükséges most erre minden alkalmat kihasználni. III. A tanyasi ember jellemzése Jegenye János magatartásán keresztül Az író nyilván a névvel is jellemezni kívánta hősét. A tanulók maguk is felfedezhetik a név dallamosságát, amit nemcsak a j betűk, hanem a három egymást követő e (magas magánhangzó) és a két mély magánhangzó is (á, o) előidéz. Érdemes a név értelmezésével, hangszimbolikájával még alaposabban is foglalkozni. Hősünk tehát hétköznapi ember, egyszerű, szegény sorsú, már nevéből ítélve is tudjuk, milyen társadalmi csoportba tartozik. A tanyasi ember — A Magyar értelmező kéziszótárból kikereshetjük, mit rejt a fogalom. Tanya — (alföldi község, mezőváros határában lakóházból és gazdasági épületből álló kis gazdasági település.“) „Nem lakik messze a várostól, másfél óra alatt odaér ...“ írja Tömörkény. A tanulók bevonásával idézzük fel a Majori gyerek c. költeményt, a versben megismert helyszínt. A visszacsatolás nagyszerűen motiválja az új tananyagot. Az elbeszélés elemzését a tanyasi embernek főleg a konkrét környezetéhez való viszonyára összpontosítjuk. Ennek jegyében fejtjük ki a következő témákat: — a tanyasi ember és a pénz, a tanyasi ember és az állatok, a tanyasi ember életismerete, bölcsessége, ravaszsága, a tanyasi ember beszédmodora, nyelve. A tanyasi ember és a pénz problémakörrel kezdjük és a szövegközpon- tűságot szem előtt tartva a következő idézettel motiváljuk tanulóinkat: „Nem sok idő már húsvét. Jegenye Jánossal az a mindennapi eset történt, hogy elfogyott a tanyában a pénz. (Biz az máson is megesik, nemcsak azon, aki a pusztai világot lakja.) Ámde más baj is van. Mert ha csak a pénz fogyott volna el a tanyában, azért még meg lehetne lenni anélkül, mert étel és ital is akad, mag is van a tavaszi vetéshez, ellenben a húsvét húsvét, s ekkora ünnepet pénztelenségben elszenvedni nem lehet...“ Az elemzést aktivizáló kérdésekkel, 54
