Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-10-01 / 2. szám - Török Matild: Hatékony módszerek - a csoportmunka
nyelvoktatásban arra kell törekednünk, hogy minden tanuló minél többet beszélhessen. A korszerű módszerek megválasztása nem zárja ki az oktatás három alapvető szervezeti formájának — a frontális, csoportos és az egyéni foglalkoztatás alkalmazását. Mindhárom szervezési formának az oktatásban számos pozitív vonása van, amelyeket a jó pedagógus optimális arányban felhasznál és biztosítani tud. Az érdeklődés felkeltése, az aktivizáló gondolkodás, a tanulók tevékenysége a pedagógustól változatos módszerek és eljárások alkalmazását követeli meg a tanítási óra minden szakaszában. Tehát egyik foglalkozási forma kizárólagos alkalmazását sem ajánlhatjuk. A gyakorlatban mindig szem előtt tartjuk a foglalkozási formák előnyeit, és az oktatás céljának megfelelően választjuk ki a legmegfelelőbbet. Mindig figyelembe vesszük a tanulói aktivitás elvét, a tanulók tudatos részvételét, önálló tevékenységét a tanítási órán. Tanulóink az órán jelentkezzenek, beszéljenek, vitatkozzanak, oldjanak meg problémát, kérdezzék egymást, gyakorolják a nyelvet természetes szituációkban. A színvonalas óravezetés biztosítja a fegyelem fenntartását is. A didaktikai irodalom sokat emlegeti a csoportmunkát, amely jó lehetőségeket biztosít a tanulók aktivizálásához. A legtöbb pedagógus úgy látja, hogy a frontális oktatás nem. nevel a közösség számára. E módszer nem teszi lehetővé, hogy a tanulók együtt dolgozzanak (nem nyújt módot az együttműködésre — Arvidson, 1972, Gazso-Pataki, 1971 és sokan mások). A csoportmunkával kapcsolatban a legtöbb szerző a munkaforma kollektív jellegét, a szolidaritást, a kölcsönös megértést emeli ki (Mayer, 1957, Pataki, 1972, Suchodolski, 1964, Skalko- vá, 1972). A csoportos munkaforma biztosítja a változatos eljárásokat az oktatásban, és alkalmas a tananyag begyakorlására, a középiskolában már az új anyag megértésére is. A tankönyv az egyes részterületek után többféle gyakorlattípust tartalmaz. Ezek a csoportmunkában alkalmasak a megfigyelésre, a rendszerezésre, elemzésre, az anyag elmélyítésére. A gyakorlatok, feladatok kiosztása során a pedagógus különböző képességű tanítványainak különböző tartalmú és nehézségű feladatot ad. Ebben az esetben a jobb tanulók feladata igényesebb, nagyobb önállóságot, megalapozottabb készséget követel, míg a gyengébb tanulók esetleg begyakorló jellegű feladatot kapnak. A körültekintő pedagógus feladata, hogy eldöntse, mikor melyik anyag (gyakorlat) alkalmas erre a célra. A csoportmunkában a tanár az osztályt néhány 3—4 tagú csoportra osztja fel, és kijelöli az egyes csoportok feladatait. A csoportok kb. 8—10 percig önállóan dolgoznak, miközben a tanár ellenőrzi a munkát, vagy aktívan foglalkozik az egyik csoporttal. Ennek a munkaformának az előnye, hogy minden tanuló dolgozik, gondolkodik, aktívan részt vesz az óra munkájában. A csoportmunkát az óra bármely szakaszában alkalmazhatjuk, pl. az olvasmány feldolgozása vagy a szövegelemzés során az egyik csoport elkészíti a szöveg reprodukálását, a másik kérdéseket alkot, a harmadik a szöveget alkotóan variálja, aktualizálja a tanuló viszonyaira, vagy kikeresi a kulcsszavakat, szókapcsolatokat, vázlatot készít, dramatizálja a szöveget, szabadon kiegészíti stb. így a tanulók az olvasmány témáját tudásukhoz mérten sokoldalúan közelítik meg, dolgozzák fel, a legfontosabb szerkezeteket automatizálják és fejlesztik készségüket. Az egyes csoportok szótármunkát is végezhetnek, pl. kikeresik a szavak jelentését, grammatikai jellemzőit (kategóriáit), rokon értelmű, 47
