Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-10-01 / 2. szám - Kulacs Dezső: Gondolatok a világnézetre nevelésről
Gondolatok a világnézetre nevelésről Társadalmunk életében a tudományos, gazdasági, műszaki stb. változások nyomán a nevelőmunkával szemben támasztott társadalmi igények fokozott mértékben megkövetelik: a felnövekvő nemzedék szemlélet és nézetrendszerének megalapozása és formálása tartson lépést a mélyreható társadalmi változásokkal. E jelentős feladat teljesítése elképzelhetetlen az ifjúság világnézetének megalapozása, formálása nélkül. A világnézet megalapozásában és formálásában sok tényező vesz részt. Közülük legfontosabb szerepe a céltudatos, jól szervezett iskolai nevelőmunkának van. Jelentőségét az adja meg, hogy a nevelés formatív és informatív (nevelő és oktató-képző) elemeit szerves egységbe foglalja. Ez azt jelenti, hogy a tanulók képzésével egyidőben gondot fordít szükségleteiknek, motívumaiknak, értékorientációjuknak, érdeklődésüknek, jellembeli tulajdonságaiknak formálására is. Az ilyen komplex módon felfogott nevelés szintéziseként alapozódik meg és formálódik a gyermekek tudományos világnézete. A világnézetre nevelés hatékonysága az iskolában nagymértékben attól függ, miként értelmezik a pedagógusok a világnézet legfontosabb jellemzőit. Űjabb felfogás szerint a világnézet mibenlétének megfogalmazásakor az ismeretek, nézetek, információk tartalmán, a meggyőződés formálódása folyamatán, valamint a kialakuló érték-, érdek- és normarendszer elemeivel való foglalkozáson kívül azt is figyelembe kell venni, milyen a világnézetet formáló információk forrásának jellege, milyen a gyermek már kialakult tudattartalma (nézet- és normarendszere, világképe, szemléletének alkotóelemei és szerkezete stb.). A világnézet formálása során mindig abból a követelmény- és feltételrendszerből kell kiindulni, amely a tényleges gyakorlatban funkcionál. A valóságot mellőző „ideális“ világnézet kialakítását szorgalmazó elmélet nem sok sikerrel kecsegteti a gyakorló nevelőket, amikor a tudományos világnézetre nevelés feladatait és az azt szolgáló tevékenységrendszereket megtervezik és megszervezik. Számos vizsgálati anyag és a közvetlen tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a konkrét oktatási tartalom mélyreható elemzése és a világnézet formálását természetes módon, belemagyarázások nélkül ható elemek megfelelő exponálása nélkül nem alapozható meg és nem formálható a világnézet. A világnézetre nevelés mindennapi gyakorlatában szem előtt kell tartani azt is, hogy a tanulók nagy fáradsággal és kitartó igyekezettel megalapozott és formált tudományos világnézetében számos, tudományosan nem bizonyított elem (nézet) is előfordul, amelyeket a gyermek igaznak tart. Ezek az elemek (nézetek) egymás mellett élnek és hatnak a tudományos ismeretekkel és nézetekkel, sőt gyakran kölcsönösen egymáshoz kapcsolódnak. E jelenséget természetesnek kell tartani, mert a világnézet kialakulásának és fejlődésének sajátosságaiból adódik. A világnézetet alkotó nézetek, meggyőződések és normák az egyén és környezete kölcsönhatásának nyomán, illetve az egyén konkrét tevékenységének folyamatában alakulnak ki. Az egyén és környezete közötti kapcsolatok és kölcsönhatások jellegüket tekintve sokfélék lehetnek. Az egyéni életben megszerzett tapasztalatok, ismeretek jellege is rendkívül változatos lehet. Ebből adódóan a világnézet megalapozását és formálását célzó gyakorlati neveiőmunka során fontos feladat a tanulók már kialakult nézeteinek, meggyőződéseinek, ismeretei37
