Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-09-01 / 1. szám - Gondjainkról - nagyítóval
ségvállalás társul mint a pályaválasztást meghatározó tényezőrendszer. A szerző longitudinális vizsgálatai alapján kijelenti, hogy a hallgatók képességfedezete, motivációja és érdeklődési iránya megváltozik a képzési folyamat hatására; a képző intézetek azonban elveszítik a kevésbé jó képességű, kevésbé jó személyiségtulajdonságokkal rendelkező hallgatókat. - Az igazi fejlesztő munkát a pályaszocializáló sikerességétől csak azoknál a hallgatóknál képesek biztosítani, akik az átlagosnál jobb képességekkel, tulajdonságokkal rendelkeznek a felvételi pillanatában. (Szilágyi Klára: A pályaszocializáció folyamata és ellentmondásai, 1987, 1. sz. 1—10.). Sz. J. KIIGAZÍTÁS A magyar tanítási nyelvű alapiskola felső tagozata (5—8. osztálya) számára 1987-ben kiadott, 1988. szeptember 1-től érvényes tantervekben a 4. oldalon található Megjegyzések 5. pontjának utolsó bekezdésében sajnálatos véletlen folytán kimaradt a fizikai— kémiai gyakorlatok tantárgy (a 7. és a 8. osztály nem kötelező tantárgyai közül). A helyes szöveg tehát így hangzik: ,Д 7—8. osztályban: orosz nyelvű társalgás; matematikai —fizikai gyakorlatok; fizikai—kémiai gyakorlatok; kémiai—biológiai gyakorlatok.” A hiányosságért a pedagógusok szíves elnézését kéri a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar szerkesztősége. Az elmúlt évfolyam utolsó számában közölt értékszociológiai vizsgálódásaink olvasóink körében élénk visszhangra találtak. A szerkesztőségbe küldött felmérési anyagot az elkövetkező számokban közöljük. Most az általunk végzett felmérés néhány adatát közöljük levélíróink kérésére. Megállapíthatjuk: a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulóinak értékorientációja jónak minősíthető. Meglepő azonban, s ez a júniusi számban közölt attitüdvizsgálatból tűnt ki, hogy a tanulók igazságérzetét, de az életmódformákhoz való viszonyát is, mintha nem az iskolában szerzett ismereteik befolyásolták volna elsődlegesen ... Mintha hiányozna az iskolának e téren az elsődleges értékközvetítő szerepe, melyet pl. az anyanyelv és a magyar irodalom szépségeinek, az általános kulturális örökség kincseinek, értékként való átélése során nyújthat a többletnek az a koherenciát nyújtó tudata, hogy két nyelv segítségével, két kultúra éltető fluidumában élhetnek. Hiányzott az ebből a többletből eredő biztonságérzet, a tudatos csehszlovák patriotizmus. Viszont nagy eredmény: a megkérdezetteknek nincsenek nemzetiségi előítéleteik. S ez nagy erénye iskoláinknak ma, amikor eléggé gyakran hallani-olvasni szinte riasztó híreket a fiatalok erkölcsi felfogásáról... 32