Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)

1987-09-01 / 1. szám - Gondjainkról - nagyítóval

ségvállalás társul mint a pályaválasz­tást meghatározó tényezőrendszer. A szerző longitudinális vizsgálatai alapján kijelenti, hogy a hallgatók ké­pességfedezete, motivációja és érdek­lődési iránya megváltozik a képzési fo­lyamat hatására; a képző intézetek azonban elveszítik a kevésbé jó képes­ségű, kevésbé jó személyiségtulajdon­ságokkal rendelkező hallgatókat. - Az igazi fejlesztő munkát a pályaszocia­lizáló sikerességétől csak azoknál a hallgatóknál képesek biztosítani, akik az átlagosnál jobb képességekkel, tu­lajdonságokkal rendelkeznek a felvéte­li pillanatában. (Szilágyi Klára: A pályaszocializáció folyamata és ellentmondásai, 1987, 1. sz. 1—10.). Sz. J. KIIGAZÍTÁS A magyar tanítási nyelvű alapiskola felső tagozata (5—8. osztálya) számára 1987-ben kiadott, 1988. szeptember 1-től érvényes tantervekben a 4. oldalon található Megjegy­zések 5. pontjának utolsó bekezdésében sajnálatos véletlen folytán kimaradt a fizikai— kémiai gyakorlatok tantárgy (a 7. és a 8. osztály nem kötelező tantárgyai közül). A he­lyes szöveg tehát így hangzik: ,Д 7—8. osztályban: orosz nyelvű társalgás; matematikai —fizikai gyakorlatok; fizikai—kémiai gyakorlatok; kémiai—biológiai gyakorlatok.” A hiányosságért a pedagógusok szíves elnézését kéri a Szlovák Pedagógiai Kiadó ma­gyar szerkesztősége. Az elmúlt évfolyam utolsó számában közölt értékszociológiai vizsgálódása­ink olvasóink körében élénk visszhangra találtak. A szerkesztőségbe küldött felmérési anyagot az elkövetkező számokban közöljük. Most az általunk vég­zett felmérés néhány adatát közöljük levélíróink kérésére. Megállapíthatjuk: a magyar tanítási nyelvű iskolák tanulóinak értékorientációja jónak minősít­hető. Meglepő azonban, s ez a júniusi számban közölt attitüdvizsgálatból tűnt ki, hogy a tanulók igazságérzetét, de az életmódformákhoz való viszonyát is, mintha nem az iskolában szerzett ismereteik befolyásolták volna elsődlege­sen ... Mintha hiányozna az iskolának e téren az elsődleges értékközvetítő szerepe, melyet pl. az anyanyelv és a magyar irodalom szépségeinek, az általános kul­turális örökség kincseinek, értékként való átélése során nyújthat a többletnek az a koherenciát nyújtó tudata, hogy két nyelv segítségével, két kultúra éltető fluidumában élhetnek. Hiányzott az ebből a többletből eredő biztonságérzet, a tudatos csehszlovák patriotizmus. Viszont nagy eredmény: a megkérdezet­teknek nincsenek nemzetiségi előítéleteik. S ez nagy erénye iskoláinknak ma, amikor eléggé gyakran hallani-olvasni szinte riasztó híreket a fiatalok erkölcsi felfogásáról... 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom