Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)
1987-09-01 / 1. szám - Pomsár Zoltán: Technikai segédeszközök a munkára nevelésben
Technikai segédeszközök a munkára nevelésben Századunkat a tudomány és a technika ugrásszerű fejlődése jellemzi. A felhalmozott tényanyag mennyisége szinte percről percre növekszik. Az automatizáció és a kibernetizáció alkalmazása ma már nemcsak a műszaki tudományágak kiváltsága, hanem éppúgy az irányítás és az iskolaügy szerveié is. Korunk iskoláit ma már el sem tudnánk képzelni a korszerű technika vívmányainak alkalmazása nélkül, amelyek egyaránt szolgálják az oktató-nevelő munka ésszerűsítését és a szemlé- letesség elvét. A ma iskolája már nem elégedhet meg csak a szóbeli ismeretközléssel. Korunk fokozott követelményeinek a legjobb retorikai készséggel rendelkező pedagógus sem képes eleget tenni megfelelő szemléletes tényanyagközlés nélkül. Szükséges azonban mindjárt előrebocsátanunk, hogy az egyes ismeretek elvonatkoztatásához csak akkor kezdhetünk hozzá, ha ezt megelőzően sokoldalú megfigyelést biztosító ismeretforrást alkalmazunk. E nagyon fontos oktató-nevelő folyamatban a pedagógus sokoldalú segítőtársai a helyesen, megfelelő időben alkalmazott oktatástechnikai segédeszközök az oktató-nevelő folyamat bármely szakaszában sikerrel alkalmaz- katók. A megfelelő helyen és időben alkalmazott eszközök nemcsak a tanulók értelmi, hanem érzelmi folyamataira is hatást gyakorolnak, széleskörű ösztönző erejük van, elősegítik a tanulók érdeklődésének helyes irányú fejlődését. A tanterv szerint a munkára nevelésnek alapiskoláinkban az a feladata, hogy a tanulóknak alapvető gyártás- foíyamati és műszaki ismereteket nyújtson, kifejlessze a növendékek műszaki készségét és jártasságát, a rokon tárgyakkal egységben fejlessze a tanulók politechnikai műveltségét, széleskörűen fejlessze a tanulók pozitív személyiségvonásainak kialakulását a társadalmi követelményekkel összhangban“. Ahhoz, hogy korunk pedagógusa a magas fokú elvárásoknak eleget tegyen, feltétlenül szükséges, hogy munkájában segítőtársul alkalmazza az oktatástechnikai segédeszközöket. Az új tervezet értelmében az 1—4. osztályokban folyó munkára nevelés nagyon széles körű műszaki anyag- használatot követel. Az elmondottakon kívül követelmény — természetesen a tanulók korának megfelelően —, hogy a tanító az egyes anyagok gyártás- technológiáját is megismertesse növendékeivel. Ezenkívül további követelmény kísérletek és megfigyelések végeztetése, valamint pedagógusi vezetés és felügyelet mellett készítmények előállítása, s nem utolsósorban az iskola és az élet kapcsolatának elve értelmében üzemlátogatások lebonyolítása is. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az adott tantárgy pedagógiai és műszaki vonalon egyaránt igényes feladatokat ró mind a pedagógusra, mind az iskolák műszaki-anyagi bázisára. A műszaki anyagmunkákat az 1—4. osztályokban 102 órában tanítjuk. Az anyaghasználat szempontjából az 1. osztályban négyféle műszaki anyagot, a II. osztályban szintén négyfélét, a III. és a IV. osztályban 3—3-féle műszaki anyag használatát írja elő a tan- terv. Az elmondottak alapján nem túlzás azt állítanunk, hogy a tanterv követelményeinek lelkiismeretes teljesítése a munkára nevelés oktatójától nagyfokú erőkifejtést követel. Mi sem lenne természetesebb, hogy munkámban széleskörűen alkalmazza a kor 27
