Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)

1987-09-01 / 1. szám - Pomsár Zoltán: Technikai segédeszközök a munkára nevelésben

Technikai segédeszközök a munkára nevelésben Századunkat a tudomány és a tech­nika ugrásszerű fejlődése jellemzi. A felhalmozott tényanyag mennyisége szinte percről percre növekszik. Az automatizáció és a kibernetizáció al­kalmazása ma már nemcsak a műsza­ki tudományágak kiváltsága, hanem éppúgy az irányítás és az iskolaügy szerveié is. Korunk iskoláit ma már el sem tud­nánk képzelni a korszerű technika vív­mányainak alkalmazása nélkül, ame­lyek egyaránt szolgálják az oktató-ne­velő munka ésszerűsítését és a szemlé- letesség elvét. A ma iskolája már nem elégedhet meg csak a szóbeli ismeret­közléssel. Korunk fokozott követelmé­nyeinek a legjobb retorikai készséggel rendelkező pedagógus sem képes ele­get tenni megfelelő szemléletes tény­anyagközlés nélkül. Szükséges azonban mindjárt előrebocsátanunk, hogy az egyes ismeretek elvonatkoztatásához csak akkor kezdhetünk hozzá, ha ezt megelőzően sokoldalú megfigyelést biztosító ismeretforrást alkalmazunk. E nagyon fontos oktató-nevelő folyamat­ban a pedagógus sokoldalú segítőtár­sai a helyesen, megfelelő időben al­kalmazott oktatástechnikai segédesz­közök az oktató-nevelő folyamat bár­mely szakaszában sikerrel alkalmaz- katók. A megfelelő helyen és időben alkalmazott eszközök nemcsak a ta­nulók értelmi, hanem érzelmi folya­mataira is hatást gyakorolnak, széles­körű ösztönző erejük van, elősegítik a tanulók érdeklődésének helyes irányú fejlődését. A tanterv szerint a munkára neve­lésnek alapiskoláinkban az a feladata, hogy a tanulóknak alapvető gyártás- foíyamati és műszaki ismereteket nyújtson, kifejlessze a növendékek mű­szaki készségét és jártasságát, a ro­kon tárgyakkal egységben fejlessze a tanulók politechnikai műveltségét, szé­leskörűen fejlessze a tanulók pozitív személyiségvonásainak kialakulását a társadalmi követelményekkel össz­hangban“. Ahhoz, hogy korunk peda­gógusa a magas fokú elvárásoknak eleget tegyen, feltétlenül szükséges, hogy munkájában segítőtársul alkal­mazza az oktatástechnikai segédesz­közöket. Az új tervezet értelmében az 1—4. osztályokban folyó munkára nevelés nagyon széles körű műszaki anyag- használatot követel. Az elmondottakon kívül követelmény — természetesen a tanulók korának megfelelően —, hogy a tanító az egyes anyagok gyártás- technológiáját is megismertesse nö­vendékeivel. Ezenkívül további köve­telmény kísérletek és megfigyelések végeztetése, valamint pedagógusi veze­tés és felügyelet mellett készítmények előállítása, s nem utolsósorban az is­kola és az élet kapcsolatának elve ér­telmében üzemlátogatások lebonyolítá­sa is. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az adott tantárgy pedagógiai és mű­szaki vonalon egyaránt igényes felada­tokat ró mind a pedagógusra, mind az iskolák műszaki-anyagi bázisára. A műszaki anyagmunkákat az 1—4. osz­tályokban 102 órában tanítjuk. Az anyaghasználat szempontjából az 1. osztályban négyféle műszaki anyagot, a II. osztályban szintén négyfélét, a III. és a IV. osztályban 3—3-féle mű­szaki anyag használatát írja elő a tan- terv. Az elmondottak alapján nem túl­zás azt állítanunk, hogy a tanterv kö­vetelményeinek lelkiismeretes teljesí­tése a munkára nevelés oktatójától nagyfokú erőkifejtést követel. Mi sem lenne természetesebb, hogy munkám­ban széleskörűen alkalmazza a kor 27

Next

/
Oldalképek
Tartalom