Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)

1987-09-01 / 1. szám - Zahradnicsek Erzsébet: A korszerű történelemtanítás mint a személyiségformálás eszköze

seket, le tudják vonni a következtetéseket. Ez viszont csak akkor lesz eredményes, ha a tanulókat fokozatosan szoktatjuk a problémák megoldására; először csak egyszerű, majd bonyolultabb feladatokat tűzünk ki.

A történelemtanítás során a tanuló önálló munkáját építsük be a munkába, hogy érezze munkájának fontosságát. Felesleges feladatokkal, vagy amit később nem veszünk tekintetbe, ne terheljük a tanulókat, mert ez kedvüket szegi.

Ezeket figyelembe véve a 8. osztályban el kellene jutnunk addig, hogy a pedagógus megtanítsa tanulni a tanulókat, hogy azok önállóan kikeressék a szükséges adatokat a tankönyv, az ismeretterjesztő irodalom, a térkép segítségével, s azokat feldolgozzák és alkalmazni tudják. Továbbra is szükséges az állandó ellenőrzés, mely során a helyes feleletek megfogalmazásával kiküszöböljük a hibákat. Ha pedig értékelünk, értékeljük az ismeretek elsajátításának szintjét, az önálló tevékenységet, amivel a tanuló kiegészítette a feladatot, s azt, hogyan reagál a kérdésekre, érti-e az osztály-, valamint a nemzetiségi érdekeket a történelmi tények sorában.

Az önálló munka folyamán a tanuló egyik legfontosabb segédeszköze a tankönyv és a különböző ismeretterjesztő művek, lexikonok stb. Ha célszerűen használja, nemcsak a tananyagot érti meg jobban, hanem a más előírt irodalmi alkotások használatában kialakuló készség is szokássá fejlődik.

Az egyes fejezetek után rendkívül fontos az összefoglalás, az ismétlés, a lényeg kiemelése, vagyis annak az anyagnak a kiemelése, amelyre minden további anyag elsajátítása végett szükség van. Az ismétlés is lehet többféle, nemcsak az elsajátított ismeretek reprodukálása,vagy a tanító által irányított beszélgetés, hanem egy jól szervezett vetélkedő is, amivel elsősorban azt bizonyítják, hogy mit sajátítottak el.

A tanulók a történelmi térkép segítségével megtanulnak tájékozódni, s ez a térképvázlatok készítését is előse- < gítheti. Az önálló munka gyakorlásához szükséges, hogy tudjanak grafikonokat és szemléltető táblázatokat készíteni.

A tanítás során a pedagógus különböző módszereket alkalmaz, ezeknek a segítségével a tanulókkal elsajátíttatja az előírt tananyagot. A módszerek megválasztásakor mindig tekintette! kell lenni az egész tanulókollektívára, de az egyes tanulókra is.

Tananyag: A második világháború vége és következményei Oktatási-nevelési célok: Megismertetjük a tanulókat a második világháború befejező szakaszával a Távol- Keleten.

Rámutatunk arra, hogy az imperialista nagyhatalmak a tudományt és technikát hogyan használták fel erőpolitikájuk érdekében. Összehasonlítjuk az első és a második világháború következményeit, levonjuk a tanulságot az emberiség további léte szempontjából. Segédeszközök: tankönyv, füzet, falitérkép, történelmi atlasz — a második világháború — diapozitív, Hirosima pusztulása, Karl Bruckner: Szada- kó élni akar (257. o.j, Emlékeztető (részlet).

Módszerek és módszeres eljárások:

Kombinált óratípus. (A tanulók munkájának felhasználásával, probléma- felvető tanítással).

A bevezető beszélgetésben foglalkozunk a második világháború befejeződésével Európában. Megbeszéljük, kik alkották a fasisztaellenes koalíciót. (Szómagyarázat, tankönyv 158. oldala). Milyen jelentősége volt ebben a fasisztaellenes harcban a Szovjetuniónak? Visszatérünk a jaltai konferenciára. Miben egyeztek meg a Németország veresége utáni időben (a Szovjetunió legkésőbb három hónapon belül belép a háborúba Japán ebien).

.20