Szocialista Nevelés, 1987. szeptember-1988. június (33. évfolyam, 1-10. szám)

1988-02-01 / 6. szám - Emlékek, melyek köteleznek - Boda Pál

emberiesség és a szakmaszeretetre va­ló nevelés igazi műhelyét ismertem meg az iskolában. Az iskola gazdag hagyományai, szel­leme érleltek felnőtté. így tudatosítot­tam igazán, mit jelentett 1948-ban a februári győzelem. Megnyitotta ha­zánkban a szocializmus építésének korszakát, és szociális biztonságot adott a dolgozóknak. Biztosította a munkára és az egészségügyi gondos­kodásra való jogot, az anyanyelven való tanulás és a művelődés lehetősé­gét a magyar nemzetiség számára. A négy diákévet is beleszámítva 28 évet, eddigi életemnek nagyobbik felét töltöttem az iskolában. Az érettségi vizsga, majd a Kassai Műszaki Főis­kola Gépészeti Karának elvégzése után 1959 szeptemberében tértem visz- sza volt iskolámba. Két évig, 1961-ig szaktantárgyakat tanítottam, majd 11 évig igazgatóhelyettes, 1972-től 1983- ig pedig az iskola igazgatója voltam. Ekkor váltam meg az iskolától, mert megválasztottak a Kelet-szlovákiai Né­pi Ellenőrző Bizottság elnökévé. Az iskolának mindig jól összeková­csolt tantestülete volt. Jellemzője volt a sok vita a feladatok kitűzésekor és az egység kivitelezésében. Ennek tu­lajdoníthatók az iskola figyelemremél­tó eredményei. Az itt töltött negyed­század sok örömet, de nehézséget is hozott. Sok esetben sötét felhők is tornyosultak az iskola felett, de a tantestület, az iskolavezetés odaadó, eredményes munkája ezeket rendre eloszlatta. A következetes oktató-neve­lő munka jelentette és jelenti azt az állandó értéket, amely segített megol­dani minden nehézséget. A tanítás fel­tételeinek korszerűsítését célzó erőfe­szítés nemcsak a tanulók, hanem a szülők körében is jelentős támogatás­ra talált. Ilyen, szinte példa nélkül ál­ló összefogás segítette hathatósan a már lassan elfelejtett emeletráépítést, a tornaterem építését, a központi fű­tés és a villamos hálózat rekonstruk­cióját, vagy éppen a szaktantermi oktatás bevezetését, a laboratóriumok építését stb. Az 1881-ben alakult kassai iparisko­lának gazdag hagyományai vannak. Az iskola mindig az életre nevelt és munkásjellegű volt. Ennek bizonyíté­ka, hogy az elméleti oktatás mellett mindig jelentős szerep jutott a szak­mai gyakorlatnak is, ezért mondható eredményesnek a munkára nevelés is. Ezt támasztja alá a tanulók szociális összetétele, amely szerint az iskola tanulóinak 90 százaléka munkás- és földműves-származású. A kommunista nevelés területén az iskola megkülönböztetett figyelemmel fordult a munkásosztály, a CSKP, va­lamint népeink és nemzeteink haladó hagyományainak ápolása felé. Ilyen célból ápolta az iskola Kassa város szülöttének, a kommunista mozgalom mártírjának, Schönherz Zoltánnak az emlékét. Az iskola eredményeinek elis­meréseként a párt- és állami szervek a munkásosztály februári győzelmének 35. évfordulója alkalmából a Schön- herz Zoltán Magyar Tanítási Nyelvű Középfokú Ipariskola megtisztelő ne­vet adományozták iskolánknak. Ennek a jelentős eseménynek voltam 1983 februárjában egyik aktív résztvevője. 1983. október 1-től a Kelet-szlovákiai NEB elnökeként dolgozom. De az ipa­risták nagy családjának tagjaként dol­gozom az iskolán kívül is. Jó érzés ehhez a családhoz tartozni és lelkiis­meretes, elkötelezett munkával öreg­bíteni iskolánk jó hírnevét. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom