Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-12-01 / 4. szám - Gondjainkról - nagyítóval
INDEX 49 632 ? A Tarczy Lajos születésének 175. év fordulójára megjelent könyv, Szó nássy Árpád műve, méltó módon tárgyalja a sokoldalú tudós életét és munkásságát. A közel százoldalas könyv a magyar művelődéstörténet érdekes szakaszát tárja fel. A szerző összefoglalja tarczy Lajosnak a számtan, fizika, filozófia, oktatásügy területére vonatkozó gondolatait. Tarczy Lajos elsősorban a fizika és a filozófia nagy hírű művelője volt, akit már 1838- ban tagjai közé választott a Magyar Tudományos Akadémia. A könyvet túlnyomórészt a szerző által készített fényképek illusztrálják. Ezek sorában láthatjuk a pápai főiskola régi épületét, Tarczy Lajos lakóházát, könyveinek címlapjait, egyik kéziratát stb. Tarczy Lajos nagy hatású tanáregyéniség volt. erről győznek meg a tudós ta nár kiváló tanítványainak visszaemlékezései. Tekintettel a lap jellegére, ideillő gondolatait kívánom felidézni. Ezt annál inkább teszem, mivel Szénássy Arpád könyvéből elénk tárul egy rendkívül sokoldalú. tudományát, iskoláját és diákjait szerető tanár képe. akiről jókai Mór és Petőfi Sándor visszaemlékezései győznek meg leginkább. ..Tarczy Lajos volt e legkitűnőbb tanár a főiskolán. О magyarázta a természettant és a felsőbb mathézist. Hát még az előadásai! Azt élvezet volt hallgatni...” (lókai). „Sümeg és Szombathelyen keresztül Sopronba értem. Itt tanulni akartam, de nem volt semmim „ex nihilo nihil”, onnan Pozsonyba mentem, itt is úgy jártam, végre innen Pápára, s itt némileg csillámlani kezdett szerencsecsillagom. Tarczy, a derék Tarczy az, ki nek mindent köszönhetek.” (Petőfi). Bármilyen érdekesnek is tűnik, a tanárokat már Tarczy idejében is foglalkoztatta a tanulók túlterhelése, a tananyagcsökkentés kérdése. Tarczy Lajos külön a tanár és külön a diák szemszögéből vizsgálja ezt a kérdést. Így ír erről 1880-ban: „Hogy pedig a sok órától tanítványainkat megmenthessük: fő dolog, hogy az egyes tanárok kevesebb óraszámot köteleztesse nek. Kevesebb órán a tanár többet fog tanítani. mint most a sokon. Gondolja valaki, hogy a tanár, hetenként 18—22 óraadás mellett tanításaira tán készülhet?” Tegyük hozzá a napjainkban is érvényes választ: aligha. Ugyancsak a gyakorlati szellem nyilatkozott meg abban is ahogyan Tarczy a klasszikus, tehát a göröglatin nyelvtanítás mérséklése és az élő nyugati nyelvek tanítása mellett foglalt állást. Azt vallotta, hogy a klasszikus alkotások kitűnő fordításokból is mégis mérhetők. „Tudomány és erények nem nyerhetők, csak lankadatlan szorgalom és akarat hevével.” Tarczy ezen kijelentését akár a mai iskolák homlokzatára is véshetnénk megszívlelésül. A következő tartalomjegyzék jól eligazít abban hogy megállapíthassuk, hogy a szerző — Szénássy Árpád — milyen sokoldalú kutatómunkát végzett ahhoz, hogy a szülőfalu megbecsülő támogatásával ilyen kiváló könyvet tehetett le nemcsak a szlovákiai magyar olvasók, hanem az egyetemes magyar művelődéstörténet iránt érdeklődők asztalára i's: A könyv a Hetényi (Chotín) Nemzeti Bizottság kiadásában jelent meg. OLÄH GYÖRGY
