Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1986-09-01 / 1. szám - Fibi Sándor: Gondolatok a CSKP XVII. Kongresszusa utáni időszak feladatairól

ság célja ugyanis az, hogy szervesen beépülve az iskola oktatási-nevelési

programjába eredményesen járuljanak hozzá a komplex mórion értelmezett kommunista nevelés céljainak eléréséhez, biztosítsák a tanulók személyiségének harmonikus és sokoldalú fejlesztését. Megengedhetetlen tehát, hogy szervezésükre, irányításukra és ellenőrzésükre — az egyéb feladatokra való koncentrálás fontosságát emlegetve — ne fordítsanak kellő gondot az iskolaigazgatók.

A halaszthatatlan feladatok között — amint azt a kongresszuson elhangzott főbsszátnolő is kiemelte — szerepel az eddig még nem eléggé eredményes oktatási-nevelési munka hatékonyságának gyors fokozása és a kívánt szintre emelése, valamint a tanulókkal szemben alkalmazott egyéni bánásmód elvének következetes megvalósítása. Mindez természetesen összefügg a pedagógusok munkájának irányításával és ellenőrzésének jelenlegi színvonalával, amely nem egy iskolában sajnos még ma is jogosan bírálható. Tapasztalataink bizonyítják, hogy egy két iskolában nincs meg a kellő összhang a vezetés és a pedagógusok között, akadozik az iskola egységes pedagógiai ráhatása, hiszen az egyes pedagógusok más-más szempontokat, elveket ás követelményeket érvényesítenek munkájukban, s minderről az igazgatóságnak esetleg nincs is tudomása, hiszen a rendszeres ellenőrzésre, a problémák feltárására és megoldására mindennapi gyakorlati „irányítási“ munkájúikban már nem jutott elég idő.

Mám kevésbé fontos feladat a tanulók túlterhelésének csökkentése sem. Itt a feladatnak főleg azt a vonatkozását érintjük, amely kizárólag a pedagógus munkájával, a diákokhoz való viszonyával, vagyis mesterségbeli tudásával, hi- vatásszsretetével van összefüggésben. A gyakorlatban ugyanis aránylag gyakori jelenség, hogy a pedagógiai tanácsüléseken, a módszertani közösségek és a taníárgybizottságok összejövetelein a tanulók túlterhelésének szinte egyetlen okaként csak az igényes tananyag kerül szóba, és ritkábban merül fel, hogy a pedagógus milyen módszerek, munkaformák alkalmazásával tehetné érthetőbbé, a tanulókhoz közelebb állóvá a tananyagot. Olyan példákkal is találkozhatunk viszont, amikor egy-egy iskolában a pedagógusokkal folytatott beszélgetéskor a részükről elhangzó leggyakoribb szókapcsolat a „hatékony módszer“, ám az áraláiogaiáskor csak a „megszokott régit“ láthatjuk. Tény azonban, hogy nem az említett példák jellemzik a pedagógusok többségét; legtöbbjük ugyanis nemcsak beszél a modern munkaformákról, az eredményességet biztosító módszerekről, hanem rendszeresen alkalmazza is azokat a tanítási érákon és a tanításon kívüli egyéb foglalkozásokon. Ök az új tananyag megtanulását pl. nem házi feladatként adják fel a tanulóknak, hanem megtanítják azt az iskolában..., hiszen a szakirodalom lelkiismeretes áíianul- mámozásával olyan alapos szakmai és módszertani ismeretekre tettek szert, hogy a tanítási órákra való felkészülésük során képesek határozottan eldönteni, hogy az adott órára előírt tananyagot miiyen módszeres eljárásokkal lehet megtanítani a tanulók túlterhelése nélkül. Bátran felelősséget vállalnak munkájukért, hiszen a mindé i pedagógus életében előforduló kisebb sikertelenségek okait is elsősorban saját munkájukban keresik, és nem hivatkoznak objektív nehézségekre. Igényesen dolgoznak, igényes munkát várnak el diákjaiktól, azt várnák el kollégáiktól is, ezért nem tapsol nekik ma még minden munkatársuk, pedig a kongresszus utáni időszakban egyre kevésbé szabad megtűrni a középszerűség felé történő orientálódást, és névre szólóan el kell ítélni az eredménytelen vagy csak láíszateredményeket hozó munkát. A pedagógusoktól ilyen hozzáállást követel meg a társadalom és szűkebb környezetük — a szülök is, akiket a múltban, de a jövőben is csak a színvonal, a kiváló eredmények felmutatása tett és tesz az iskola barátjává. Ezért kel! a szülőket, a társadalmi szervezeteket is érdekeltté tenni az iskola oktató-nevelő munkája eredményességének fokozásában. E területen első lépésként elemezni kell pl. az iskola és a szülői szövetség eddigi kapcsolatát; az elemzés során termásze3