Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1987-05-01 / 9. szám - Tóth Erzsébet: Megjegyzések a gimnázium negyedik osztálya számára készülő fizikakönyvhöz

vezető inat. Erre példaként említhet­jük az atommag felfedezését ismerte­tő 6.6. alfejezetet, amely a tudomány humanizálásának jegyében a követke­ző idézettel zárul: „Rutherford évek múlva így emlékezett vissza az atom­mag felfedezésére: ’Egyszer a nagyon izgatott Geiger látogatott meg, és azt mondta: úgy tűnik, hogy láttunk né­hány olyan esetet, amikor az «-ré­szecske szóródáskor visszaforöadt.. Az említett témakörök tulajdonkép­pen a huszadik századi fizika hallat­lanul érdekes és izgalmas történeté­nek, felfedezéseinek leírása. Nagy fi­zikus egyéniségek egész sorával, fel­fedezéseikkel és a legújabb fizikai is­meretekkel találkoznak a tanulók. A kiegészítő fizikatankönyv és a készü­lő fizikatankönyv ugyanezen témákat tárgyaló fejezetei közt a fő eltérés abban rejlik, hogy míg a régi tankönyv elsősorban hagyományos-magyarázó jellegű, addig az új tankönyv említett témakörei amellett, hogy készségfej­lesztők és problémamegoldók, olyan új fogalmakkal is foglalkoznak, mint például a kvarkok. Részletesen tár­gyalja a négyféle kölcsönhatást, s megemlíti azokat a fizikusokat is, akik a kölcsönhatások egységes elméleté­nek kidolgozásában elért eredményei­kért megkapták az 1984-es fizikai No- bel-díjat. Külön alfejezet foglalkozik az oly aktuális környezetvédelemmel, s szem­beállítja a magenergia és a radionukli- dok békés célokra való felhasználását az egyre fokozódó atomfegyverkezés­sel. Az új negyedik osztályos fizikatan­könyv asztrofizikát tárgyaló fejezete szintén a legújabb ismeretek újrafogal­mazott, átalakított feldolgozását tar­talmazza. Megemlíthetjük pl. a „Nagy Bumm“ elméletet és a világegyetem tágulását, ezek ugyanis a régi tan­könyvben nem szerepelnek ilyen rész­letességgel. Tehát az új szempontok szerint feldolgozott tananyag hozzájá­rul a tanulók tudományos gondolkodá­sának kialakulásához — a tudományos világkép kérdését külön fejezet is tár­gyalja — s biztosítja, hogy képessé válnak a tények önálló és helyes ér­tékelésére, illetve a hozzájuk érkező nagy mennyiségű információ feldolgo­zására. A negyedik osztály számára készülő új fizikatankönyvet is — az előző év­folyamok tankönyveihez hasonlóan — fizikai gyakorlatok zárják, melyek ön­álló feldolgozásra szánt anyagot, új ismeretek kutatását célzó gyakorlato­kat, azok általánosítására és rendsze­rezésére irányuló feladatokat tartal­maznak. Egészében véve elmondhatjuk: az új tankönyv véleményünk szerint le­hetővé teszi, hogy a tanulók gondol­kodási készségét, emlékezetét, kíván­csiságukat, tudásszomjukat — ami a tudományos-technikai forradalom évei­ben annyira fontos — optimálisan fej­leszthessék, valamint képesek legye­nek önálló ismeretszerzésre. A tan­könyv végleges értékelését azonban csak akkor adhatjuk meg, ha majd a gyakorlatban tapasztaljuk a tanítási folyamat eredményességére gyakorolt hatását. Tudvalevő, hogy a magyar tanítási nyelvű gimnázium számára készülő fi­zikatankönyvek az országos, vagyis a cseh, illetve a szlovák nyelvű tanköny­vek fordításai. Befejezésként szentel­jünk pár mondatot a vizsgált tanköny­vek nyelvével, stílusával és szakkife­jezés-használatával kapcsolatos ke­déseknek. A tananyag kifejtésétől, megfogalmazásától függ a tanulók ál­talános fejlődése, beszédkészségének fejlődése, de az új ismeretek és kész­ségek elsajátítása is. A tankönyv nyel­vezetével szemben támasztott követel­mények közül ki kell emelnünk első­sorban a szöveg érthetőségét. Fontos, hogy a tanulók mentesüljenek a bo­nyolult, hosszú körmondatok megfej­tésétől, ennek érdekében a fordító a hosszabb, több ismeretet egy mondatba sűrítő szlovák mondatot igyekezett 277

Next

/
Oldalképek
Tartalom