Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1987-05-01 / 9. szám - Tóth Erzsébet: Megjegyzések a gimnázium negyedik osztálya számára készülő fizikakönyvhöz
kény fénynyaláb, amely a közeghatár síkjára esik, részben visszaverődik, részben törik. A visszaverődés törvényét a fénytani korong segítségével igazoljuk: 1. A beesési szög egyenlő a visszaverődési szöggel. 2. A beeső és a visszaverődő sugár egy síkban marad. 3. A visszaverődési szög független a fény színétől. A fény törésére vonatkozó kísérletek az alábbiakat bizonyítják: 1. A fény ritkább közegből a sűrűbb közegbe a beesési merőleges felé törik; sűrűbb közegből a ritkább közegbe a beesési merőlegestől törik. 2. A tört sugár a beesés síkjában marad. 3. Az ibolya fény törési szöge kisebb a vörös fény törési szögénél.“ II. Az új tankönyvben olvasható szöveg: „Ha fény esik két optikai közeg (pl. levegő—üvegj határfelületére, akkor a fény visszaverődésére és törésére kerül sor. A fény egy részét a közeg elnyeli. Már az alapiskolában megismerkedtünk a fényvisszaverődés törvényével (1.5. ábra): a visszavert sugcfr a beesési síkban van, és az a visszaverődési szög egyenlő az a beesési szöggel; a — aA beeső sugár és a beesési merőleges által meghatározott síkot beesési síknak nevezzük. Az a beesési szög (az и visszaverődési szög) egyenlő azzal a szöggel, amelyet a beeső АО sugár (a visszavert OB sugár) a két közeg határfelületére az О beesési pontban állított beesési merőlegessel bezár. A visszaverődés törvénye egyaránt érvényes minden hullámjelenségre, és a 3. osztályban ezt Huygens elve alapján be is bizonyítottuk. Az AOB utat (1.5. ábra) a fény mindkét irányban megteheti. A törvény, amely kimondja a fénysugarak menetének megfordít- hatóságát, nemcsak a visszaverődésre érvényes, hanem az egész geometriai optikában.“ Az összehasonlító elemzés érdekében osszuk fel mindkét idézetet elemi közlésekre, és számozzuk meg őket. A logikailag egyenértékű közlések esetében a második szövegrészben csak a megfelelő számra hivatkozunk. Elemi közlésekre bontva az első szöveg így írható fel: I. 1. A keskeny fénynyaláb, amely a közeghatár síkjára esik, részben visz- szaverődik, részben törik. 2. A beesési szög egyenlő a visszaverődési szöggel. 3. A beeső és a visszaverődő sugár egy síkban marad. 4. A fény ritkább közegből a sűrűbb közegbe a beesési merőleges felé törik. 6. Sűrűbb közegbői a ritkább közegbe a beesési merőlegestől törik. 7. A tört sugár a beesési síkban marad. 8. Az ibolyafény törési szöge kisebb a vörös fény törési szögénél. II. 1. 9. A fény egy részét a közeg elnyeli. 3. 2. 10. A beeső sugár és a beesési merőleges által meghatározott síkot beesési síknak nevezzük. 11. 12. Az a-beesési szög (az a visszaverődési szög) egyenlő azzal a szöggel, amelyet a beeső АО-sugár (a visszavert OB sugár) a beesési merőlegessel bezár. 13. A visszaverődés törvénye érvényes minden hullámjelenségre. 14. A fény az AOB utat mindkét irányban megteheti. 15. A fénysugarak menetének megfordíthatósága az egész geometriai optikában érvényes. Az első részben nyolc, a másodikban pedig tíz elemi közlés van. A két rész azonos elemi közléseinek száma csak három, annak ellenére, hogy mindkét rész a fény visszaverődésének törvényét tárgyalja. A régi tankönyvben ezt széljegyzet (lásd az idézetet) is hangsúlyozza. A fénytörés törvényére szintén széljegyzet hívja fel a figyelmet, azonban csak a kö274
