Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1987-04-01 / 8. szám - Figyelő

összeállításáról is, ahol fontos szempont a testi nevelés kapcsán a tanulók időben arányos megterhelése. Ez megköveteli, hogy az elméleti és gyakorlati órákat (így a munkára nevelést is) váltakozva állítsuk be mind a napi, mind a heti órarendbe.

A tanulók testi fejlődésének biztosítása több okból is fontos része a kommunista nevelésnek. Fontos azért, mert az egészségesen és jól fejlődő test a

szellemi fejlődést is előnyösen befolyásolja. Biztosítja a munkaképesség arányos fejlődését, s a honvédelmi nevelés elemeit is tartalmazza. Végül, de nem utolsósorban pozitív irányban befolyásolja az ember mindennapi életében fontos mozgások, mozgáscsoportok, jártasságok kialakítását.

Dr. POMSÄR ZOLTÄN, Nyitrai (Nitra) Pedagógiai Fakultás

^j FISUELŐ

Módszertani Közlemények

A történelmi megismerés alapja a forrás. Az új tanterv is arra inspirál, hogy minél önállóbban akarjuk a történelmet történelmileg megértetni a gyerekekkel. Ha több oldalú és élőbb tanítást akarunk megvalósítani, akkor sokoldalú, többrétű forrásanyagot kell használni. Mivel a történelem sokszfé- rájú társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági stb. élet) tantárgy, ezért elvileg mindennemű forrásanyagot felhasználhatunk, amennyiben magában hordja a múltat vagy annak részét.

Büki Pálné Forráselemzésről a történelemtanításban című írása az 1986- os évfolyam 4. számában olvasható, több gondolata számunkra is megszívlelhető. Figyelmeztet: az írott források hiányossága, hogy nem tükrözik teljes egészében az egyszerű emberek, a dolgozók mindennapi életét, harcait (pl. a feudális krónikák az uralkodó osztályok szemszögéből vizsgálják az eseményeket). Fontosnak tartja, hogy

az újkorban — illetve annak küszöbén — az igen bőséges forrásanyag közepette a legfontosabbra irányítsuk a figyelmet. A forrás formája és tartalma elsősorban a társadalmi közeg által meghatározott (pl. Schönherz Zoltán levele, amelyet életének utolsó perceiről a siralomházban írt, vagy részlet Hitler politikai programjából). Igen jól lehet a forrásokat dramatizálni, vagyis nemcsak az alkotó, hanem a befogadó (gyerek) gondolatvilágát, érzelmeit is tükröztethetjük (pl. Dimitrov beszéde a Komintern VII. kongresszusán, vagy Priszkosz rhétor nyomán: Római követek Attilánál).

Korunkban a legnagyobb hordereje a szóbeli forrásoknak van. A tömegkommunikációs eszközök által a legjobban hozzáférhetők, s az egyszerűbb fogalmak kifejezésére inkább alkalmasak, mint az elmúlt korok írott forrásai bonyolult történelmi fogalmaikkal. Az írott forrásokat sem lehet mindig alapvetőnek elismerni, még akkor sem, ha a legújabb kort hozzák is közelebb. Pl. a termelőeszközök torté249