Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-09-01 / 1. szám - Bors Éva: A tanulák túlterheltségéről / Figyelő
dókban érzelmi hátrányban élő gyerekeket. Maradjunk a fiúk és a lányok közötti különbségnél. A pedagógusok ugyan felfigyelnek rá, de az iskolai gyakorlatban nincs rá megfelelő megoldás. Ma tudjuk, hogy a lányok központi idegrendszere gyorsabban fejlődik, viszont a fiúk agyféltekéje gyorsabban specializálódik. A lányok gondolkodásmódja általánosabb, a fiúké sajátosan jellegzetesebb, miközben a fiúk agyféltekéje előnyben van a lányok jobb agyféltekéjével szemben. Az iskolai munka kezdete mindkét agyfélteke összjátékát követeli, így kimondottan a lányok kerülnek előnyös helyzetbe. Ez gyakorlatilag az egész alapiskolai képzés idejéig tart. A változás szakiskolás és főiskolás korukban történik. Az a tény sem elhanyagolható, hogy a pedagógiai munkát zömmel nők végzik. Ismert dolog, hogy az írás, olvasás tanításában több lelki tényező játszik közre, mint a matematikai oktatás során. Az is ismert tény, hogy a lelki tényezők a megfelelően fejlett agyműködés adottságai. A különbözeiét nem az inteiligenciakülönbség, a szorgalom, a családi gondoskodás adja, hanem az idegrendszer fejlettségi foka. Ismét nagy szerepe van a gyermek nemének. (Speciális tanulási zavarokkal hétszer több fiú küszködik, mint lány.] Érdekel valakit ez a különbség? Sok gyerek ez okból rendszeresen és hosszú ideig hátrányos. A szülőknek a tanácsadás alkalmából a „legyengült idegrendszer“ kifejezést mondom. Az ideggyógyászoknak — akikkel együtt végezzük a vizsgálatot — a betegséglistáján ilyen kór nincs, de elfogadják ennek az állapotnak a megjelölésére. Tulajdonképpen itt nincs is szó betegségről, csak fejlődési állapotról. Ezért gyógyjavaslatom a következő: A gyengeséget nem gyógyítani, hanem erősíteni kell! A túlterhelés az idegrendszer állandó gyengítése. Mitől túlterheltek akkor a gyerekeink? Sok szülő szerint az iskolai feladatoktól. Véleményem szerint ez csak féligazság. Első helyre tenném a mozgáshiányt. A gyermekkor egész ideje alatt a szabad mozgás és a játék a legkiadósabb idegnyugtató. Nem gondolom, hogy gyermekeink az agy aktív működésétől fáradtak, hanem az aktív pihenés hiányától. A felnőtteknél az aktív pihenést propagáljuk, mint korunk találmányát. A gyermekeknél ennek természetesnek kell lennie. A gyermekeknek naponta két-há- rom órát kellene szabadon mozogni, de az iskolai követelmények és a szülők becsvágya ellenük fordul. Feladatot kell írni, tanulni kell, ebédre kell várni, szülőkre kell várni, közlekedési eszközre kell várni, a tévé mellett kell ülni stb. Milyen a gyerek hétvégi pihenője? Milyen az iskolai testnevelés? Mi történik ott a gyerekek aktivizálása érdekében? Milyenek a tanítási órák közti szünetek? A gyerekek és a szülők adatai alapján: van olyan iskola, ahol a szünet alatt a gyerekek ehetnek és ablakot is nyitnak, de nem ritka eset, amikor a gyerekek a szünet alatt is benn ülnek az osztályban, vagy a folyosón szédülésig körbe járnak, mint a börtönudvaron. Ezért kell a szabad mozgás máskülönben egészséges, normális, jól fejlett gyermekeinknek. Nem agysérültek! Ezért van a figyelmetlenség, ingerlékenység, idegrendszer-gyengeség. Bebizonyította valaki, hogy most többet tudnak gyermekeink, mint mondjuk tizenöt évvel ezelőtt? Nekem nem úgy tűnik, bár nem vagyok kompetens ennek megítélésére. A viszonyítási alap lesz a probléma. Ma már nem elég az átlagon aluli intelligencia. Az igények emelkedtek. Az egész populáció ötödé, sőt negyede törvényszerűen az iskolai követelmények miatt állandó stresszben él, és ennek valahol jelentkezni kell, ha máshol nem, hát a viselkedésben. A vizsgálatok ismétlődő bizonysága alapján a mai iskola és társadalom követelményei az átlagon felüli intelligenciájú gyerekekre szabottak. Az átlagos intelligenciájú gyerekek a család segítségével és jó egészségi feltételek mellett még helytállnak. Azok a gyerekek, akik egy kicsit az intelligenciaátlag alatt vannak, már a család gondoskodása mellett sem győzik. Az iskolai feladatokon kívül a szülők értékrendjük szerint a gyerekekre még külön feladatokat rónak. Különböző 27