Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1987-02-01 / 6. szám - Patócs József: A tanító, a tanuló és a zsebszámológép III.

stb. a tanulók fejben számítsák ki. Ezeknél a feladatoknál nem engedtük meg a gép használatát. Ugyanakkor hangsúlyoztuk a becslés szerepét Is. Nagyobb számok esetében a tanulóknak megközelítő becsléssel meg kellett állapítaniuk a várható eredményt. Pl. 19882 kb. 2000 . 2000 =4 000 000«3 952 144. V5000 kb. 70 (70,7106). 2053 kb. 8 000 000 (8 615 125). У130 000 kb. 50 (50,66). 5. A konstanstárolás. A konstans tényezőkkel való számítások menete. A körrel, körgyűrűvel, hengerrel stb. kapcsolatos tananyagnál (7. oszt. ma­tematikakönyv X., XV. fejezetében) rámutattunk a fí alkalmazására az F fí ke­retes billentyűzésével. Megbeszéltük, hogy a kör kerületét a 2 . 1Г . r képlettel számítjuk ki, amelyben 2 . 1Í a konstans tényezők és r a változó érték. A konstans tárolását a műveletjel ismételt beütésével végezzük, amikor a ki­jelzőn а К szimbólum jelenik meg. Ha egymásután több különböző sugarú kör­nek kell kiszámítani a területét, akkor a gépbe beírjuk a konstans tényezőket, majd a szorzójel ismételt beütésével konstans munkarezsimre állítjuk át a gépet. Ezután már csak az г változó értékeit ütjük a gépbe, az = keretes lenyomása után a kijelzőn megjelenik a kérdéses sugarú kör kerülete. Billentyűzés r=l, 2, 3,... esetében: 2 EEEEjS 1 El 6, 28 E 2 EJ 12, 57 3 El 18, 65 ... A konstans tárolása más mennyiségekre is érvényes. A konstans-mennyiségek­kel való számolást, a memóriába helyezést és a memória előhívását a számtani és a mértani sorozatokon mutathatjuk be és gyakoroltathatjuk a tanulókkal. P. 15-nek a tetszés szerinti szorzótényezőkkel való szorzatainak a meghatáro­zásakor a 15 x x (az x keretes) billentyűzés után elegendő a tippelt tényezőt bevinni a gépbe és az = keretes billentyűt lenyomni. A 9 többszöröseinek a sorozatánál a 9 + + (a + keretes) billentyűzése után az = keretes billentyűjét elegendő nyomkodni. A tanulók nagy érdeklődéssel fogadták, hogy a zsebszámológép visszafelé is tudja a szorzótáblát, vagyis elő tud állítani csökkenő sorozatot is. Pl. a 9 csökkenő sorozatát a szorzótáblában a következő billentyűzés eredményezi: 90 Min 9 eeIül! □ si S 72 E ... 6. A százalékszámításos feladatokban használjuk fel a 2. és a 3. pontban ismertetett törtrészből az egész kiszámítását, illetve a számok törtrészének meghatározását. A százaléklábat a százalékérték és az alapérték (összeg) hányadosát számítsuk ki a zsebszámológéppel. A százalékszámításos feladatok­ban arra törekedjünk, hogy a 1%=0,01 értéket az összegből a tanulók mindig fejből állapítsák meg. Már a százalékszámítás bevezetése után rövidesen auto- matizálódjék, hogy 1% a 0,01 másféle jelzése, de ugyanaz. Pl. 15% =0,15. 125% =1,25. 0,5% =0,005 stb. Arra is törekedjünk, hogy a zsebszámológéppel több feladat megoldásával, becslésekkel és közelítésekkel a tanulók százalékérzéke fejlődjék, stabilabbá váljék. A jelöléseket tartsuk meg a tankönyv szerint: Sz. — százalékérték P. — százalékláb (percent) — tizedes szám alakjában, vagyis szorozva 0,01-dal A. — alapérték (összeg). 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom