Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)

1986-09-01 / 1. szám - Mózsi Ferenc: Az ismeretek rendszerbe foglalásának kérdéséhez

sági termelés dolgozója, amelyre Kar- ván és Királyhelmecen folyik képzés.

Az alapiskolák tanulói és a nevelési tanácsadók tehát bőven válogathatnak az egyes szakmák között. Ehhez tudatosítanunk kell azt a tényt, hogy a mezőgazdasági szakmunkásképzés szorosan összefügg a mezőgazdasági termeléssel. Természetes tehát, hogy ha a termelés teljesíteni akarja fő feladatát, mely szerint a lakosság növekvő igényeit a fő élelmiszerekből úgy kell biztosítani, hogy ne szoruljunk behozatalra, állandóan növelni kell a szakmunkásképzés színvonalát is. Nem kell nagy látnoki képesség ahhoz, hogy elképzeljük az ezredforduló utáni termelési viszonyokat, amelyekben a robotizáció és automatizáció kap majd

vezető szerepet. Azok a fiatalok, akik ma pl. az operátor szakmát tanulják, ezeket a berendezéseket fogják irányítani. Szép távlatok ezek, melyekre azonban már ma fel kell készülni, mert a ma 15 évesek 2000-ben csak 30 évesek lesznek, tehát szakmai tudásuk és tapasztalatuk teljében. Rajtunk is — az alapiskolák és szakmunkásképzők pedagógusain múlik, hogyan állják majd meg helyüket az életben. Az alapiskolák feladata a tanulók jobb kiválasztása, a szakmunkásképző intézeteké pedig jobb felkészítésük. Igyekezzünk feladatainkat ezen a téren is maradéktalanul teljesíteni.

DANIS FERENC mérnök tanár, Ipolyság (Šahy)

Az ismeretek rendszerbe foglalásának kérdéséhez

Az összehasonlító időrendi táblázat

1.1 Az oktatás ugyan mindig nevelő jellegű, ám az oktatás-nevelés kiegyensúlyozott, tudatos egysége a pedagógia gyakorlatában nem valósul meg automatikusan. Ez érvényes a megismerés-cselekvés egységére is. Ugyanis a pedagógus-tanuló viszony lélektanából következik, hogy a tanítás során a pedagógus irányít, de maga a tanulás csak a tanuló öntevékenysége formájában megy-mehet végbe. Anélkül, hogy kitérnénk akár a „gyermektelen” (tanító iskola), akár a „gyermekközpontú” (nevelő iskola) oktatás lélektani irányzatainak ismertetésére, csak futólag említjük meg: a marxista pedagógiai pszichológia irodalma a megismerés és a cselekvés, a tanítás

és a tanulás, az oktatás és a nevelés tudatos egységének elvét vallja.1)

1.2 Az oktatás és a nevelés, a cselekvés és a megismerés tudatos egységéből következik a tanítás-tanulás egyik központi feladata: a különböző tantárgyak fogalomrendszereinek a kiépítése a tanulók ismeretvilágában. Az egyes tantárgyak fogalmai a logikai alá-, fölé- és mellérendelés alapján ugyanis a tanulókban hierarchikus (pozitív vagy negatív, laza vagy szi1 A kérdés gazdag irodalmából — Elko- nyin, Szmirnov, L., Ďurič, most csak Salamon: A gyermekek gondolkodása (Akadémiai K, Bp. 1964, 316 1.1 c. művére hivatkozunk.

18