Szocialista Nevelés, 1986. szeptember-1987. június (32. évfolyam, 1-10. szám)
1986-09-01 / 1. szám - Bálint Lajos: Változások a matematika tanításában az alapiskola 3. osztályában
dat vezeti be, mint a feladat két adata (mennyisége) közti összefüggést, ahol az egyik adat (mennyiség) né- hányszoros növekedése (csökkenése) maga után vonja a másik adat (meny- nyiség) ugyanannyiszoros növekedését (csökkenését). Az új tankönyv nagyobb figyelmet szentel a mértékegységek átalakításának és a 10-zel ,100-zal, 1000-rel való szorzásnak, valamint az osztásnak. A mértékegységek átváltoztatását is lényegesen egyszerűsítettük. Hasonlóan, mint a második osztályban, a harmadik osztályban is a tankönyv végére került a geometriai tananyag, de átvétele párhuzamosan történik az aritmetikai tananyaggal. A geometriai tananyag feldolgozásában is történtek kisebb-nagyobb változások. Elsősorban nagyobb szerepet kapott az új geometriai fogalmak bevezetésének motiválása, e fogalmak modelljeinek a gyakorlatban való bemutatásával. A modellező készlettel modellezett egy-egy fogalom fényképei helyett tehát a valós élet képei szolgálnak a geometriai fogalmak modellezésére, de ezek mellett természetesen maguk a valós tárgyak is, mint a pálcikák, a testek és tárgyak élei, kifeszített zsinór stb. Fokozott gondot fordítottunk a tanulók rajzolási és elemi szerkesztési készségének a fejlesztésére. Üj tananyag a harmadik osztályos geometriában a pont helyzetének a meghatározása a négyzetrácson. Ez a tananyag kapcsolódik a szakasz mérésével és a számegyenessel kapcsolatos tananyaghoz. Szakaszméréssel és a szám számegyenesen való ábrázolásával általában megadjuk egy pont helyzetét az egyenesen, míg a pont helyzetének a négyzetrácson való meghatározásával feltételt teremtünk a pont helyzetének a síkon való meghatározására. Erre a tananyagra mindössze 3 órát szántunk, ezért csupán a síkbeli koordináta-rendszer bevezetésének kezdeteiről van szó. Lényegesen egyszerűsödött a sík fogalmának a bevezetése. Ügy, ahogyan a szakasz (kocka élének) meghosz- szabbításával félegyeneshez, illetve egyeneshez jutunk, ugyanúgy a kocka vagy hasáb (esetleg más tárgy) lapjának a kiterjesztésével minden irányban a sík fogalmához jutunk. Üjszerűen dolgozza fel az új tankönyv a szakaszok grafikus összegét, különbségét és a szakasz szorzását természetes számmal. Ezt a tananyagot egybekapcsoltuk a szakaszok hosszának összegével és különbségével, illetve a szakasz hosszának szorzásával. A háromszög szerkesztése során három oldaláról igyekeztünk követni azt az eljárást, amelyet a szerkesztések folyamán követni szokás: felvázoljuk a megszerkesztendő háromszöget, csúcsait a feladatban a szokásos betűkkel jelöljük meg. Ha adott az egyes oldalak hossza, a tanuló beírja az ábra megfelelő oldalához. Csak az ilyen előkészület után kezdi el a háromszög szerkesztését, amelynek a menetét az ábra alapján szóbelileg megfogalmazza. A szerkesztés menetét a tankönyv fázisokra tagolja szét. Új és gyakorlatias anyag a háromszög kerülete, amellyel egyben zárul is a 3. osztályos geometriai tananyag. A tankönyvet kiegészíti még két feladatlap, egyenként 80 oldallal. Ezek teljes terjedelme több mint 40 oldallal kisebb az eddig érvényes munkafüzeteknél. Az egyes feladatok fontosságuk és nehézségi fokuk szerint meg vannak különböztetve, mégpedig azonos módon, mint a 2. osztályban. Az átdolgozott módszertani segédkönyv terjedelme lényegesen kisebb, mint az eddig érvényesé. Főleg az általános ismereteket nyújtó rész lett lényegesen rövidebb, ugyanakkor a kevésbé ismert módszeres eljárások és módszerek nagyobb teret kaptak. A módszertani segédkönyv szerkezete azonos mint a 2. osztályos módszertani segédkönyvé, ami megkönnyíti a pedagógus tájékozódását használat közben. Csak a módszertani segédkönyv áttanulmányozásával érhetjük el, hogy az új átdolgozott 3. osztályos matematikatanítási alap dokumentumokkal eredményesebben jogunk tudni dolgozni, mint eddig. Dr. BÁLINT LAJOS, kandidátus Pedagógiai Kutatóintézet 10
