Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-10-01 / 2. szám - Számítástechnika az iskolában / Figyelő
Kémia: atommodellek bemutatása, elekt- roíjgerjesztés, az oldódás folyamatának szimulációja, polimerizáció. Etológia: sejtpopulációk szaporodása, az Mikológiái környezet és az élővilág kölcsönhatása, sejtautomata, „életjáték”, genetika, domináns és recesszív gének, ke- resziezés. Földrajz: térképábrázolás, városok bejelölése, ill. azonosítása térképen, adatbázis országokról, városokról, földrajzi egységekről, távolságmeghatározás a Föld felszínén. Bdegen nyelvek: szókészletrendezés, kategóriákba sorolás (nem, alak, aspektus szerint), játékos felismerő, azonosító, alkalmazó és értékelő gyakorlatok. 2ene: a beépített hanggenerátor segítségével az iskolai számítógépek még az ének-zene tanításában is hasznosíthatók, pl. alkalmas módon kódolt kotta alapján dallamok lejátszására, a klaviatúra betűit egy hangszer billentyűinek felfogva zenélésre, a ritmus, a dallamszerkesztés szabályainak demonstrálására, ezek alapján még egyszerű dallamok (pl. magyar népdal) komponálására is alkalmas. Irodalom: verstanban verslábak, ritmus- képletek meghatározása hangstatisztika készítésére, adattárolásra. Történelem: eseménytár készítésére, ennek alapján visszakérdezésre országok, időpontok vagy történelmi személyiségek alapján, tesztek készítésére, hasznosítható szinkronitásvizsgálatra. Papp Sándor a tanítás hatékonyságának a növelését elősegítő eszközökről ír. A természettudományi és a műszaki tantárgyaknál az iskolai eszközkészlet szegényessége és elavultsága „kényszerverba- lizmushoz vezet. Túl sok múlik a tanár pillanatnyi diszpozícióján. A programozott oktatás a hatékonyságnevelés tudatosan vállalt eszköze, elvei a korábbinál is tisztábban élnek a számítógéppel segített oktatásban. A 70-es évek elejének várakozásai az akkori technikai színvonalon jelentkező nehézségek miatt nem valósulhattak meg. Realizálására napjainkban érett meg az idő. A programozott oktatás elsősorban a pedagógiai * munka kulturáltságára helyezi a hangsúlyt, az audiovizuális eszközök bevezeté- gép kezelését. A fő feladat a motiváció, a se pedig az eszközök oldalára. Ma már mindkét oldal egyformán fontos. Terjednek a számítógépekhez kapcsolható grafikus adatbeviteli eszközök, az elektronikus színes rajztáblák, amelyek a finom felbontású grafika programozási nehézségeit úgyszólván teljesen megszüntetik. A beszédszintetizátor is olcsóbb, mint a mikroszámítógép, egyszerűbb esetekben hangszintetizátorként is használható. Eljött annak az ideje, amikor a vakok megsegítésére kofnolyan gondolhatunk: elérhető áron emberi hangon felolvasó készüléket lehet szerkeszteni. Az iskolarobotok nem önálló gépi intelligenciával felszerelt gépek lesznek, hanem lényegében a mikroszámítógép perifériái, azaz „kölcsön” veszik a számítógép képességeit. A hat szabadsági fokú mozgást léptetőmotorok végzik, amelyeknek meghajtó áramát a számítógép kapcsolja ki-be. A számítástechnikáról pszichológiai és szociológiai vizsgálatokat is végeznek, választ keresve olyan kérdésekre, mint pl. az osztályon belül kikből lesznek a jó programozó diákok: a valamilyen tárgyból már eddig is kitűnt gyerekekből, vagy pedig új tehetségek lépnek elő? Sztárokká vagy megtűrtekké válnak-e a számítógép megszállottái? A tantestületen belül köthető-e bármilyen csoportvezető kategóriához (nem, életkor, szak) a számítógéphez való pozitív viszony? Oldja-e a pedagógus—gyerek viszony merev alá-fö- lérendeltségét a számítógép? Kialakul-e egyfajta partneri viszony? Hogyan hat a tekintélyre az a külföldi irodalom által jelzett tény, hogy a gyerekek tehetségesebb programozók, mint a felnőttek? Milyen előítéletek élnek a családban a számítógéppel kapcsolatban? Mennyiben változik a családtagok számítógépre vonatkozó ismerete, véleménye, hozzáállása a gyermek számítógép-használata eredményeként? Nő-e a gyermek presztízse azáltal, hogy a családban egyedül ő képes a gép kezelésére, esetleg ő tanítja meg erre a felnőtteket? Lépést tart-e a társadalom számítógépesítése az iskola számítógépesítésével? Mi az árhatár, amely alatt a szülők tömegesen szánják rá magukat számítógép vásárlására? Vállalja-e az iskola a gyerekek elmélyültebb számítástechnikai oktatását pl. szakkörök formájában? Van-e igény és lehetőség arra, hogy a szülők is együtt-tanuljanak? Sx- I63
