Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-10-01 / 2. szám - Mészáros Erzsébet: A dramatizálás formái a szlovák nyelvi órán az alapiskola 2. osztályában
a szlovák nyelvet nem a tanító néni iránt érzett szeretetből vagy a szlovák órán való jó szerepléséért kell tanulnia. A Zuzka je chorá című tananyag átvétele során a tanulók feladatul kapt- ták: Reprodukáljátok anyuka és Zuzka- feltételezett beszélgetését! ' n — Prečo ležíš? — Som chorá. — Со fa bolí? — Hrdlo. Teplo mi je. — Donesiem ti teplomer. Nech sa páči! Odmeraj si teplotu! Dievčatko moje! Ale ty máš vysokú horúčku! Zavolám lekára. On ti predpíše lieky. Dobre? — Áno. Ďakujem! A Čo kedy robí Evička című tananyag begyakorlásakor a tanulóknak el kellett mondaniuk: miről beszélgethetnek a gyerekek az iskolából hazavezető úton. — Koloman, vieš, že v parku je klziš- te? — To je dobre! Poďme sa šmýkaf! —- Teraz nemôžem. Musím sa ponáhľaf domov. — Ale poobede príď! — Dobre. Stretneme sa o druhej hodine. — Albert, dones aj korčule. Budeme sa hraf hokej. — Dobre. Ahoj! — Ahoj! 3. A tanító leírja a szituációt, majd a tanulónak ennek megfelelő párbeszédet kell folytatnia. Olyan feltételezett szituáció felelevenítése ajánlatos, mely a gyermekre pozitívan hat. A feladat megvalósítása időigényes — ki kell választani a társat, meg kell alkotni a szöveget —, a véghezvitelét a tanítási órán kívüli foglalkozásra célszerű kijelölni. A Rodina cestuje című tananyag átvétele után a tanulónak a következő elképzelt szituációhoz kellett beszélgetést összeállítania: A szüléiddel kirándulni mentek. Faházikóban laktok. Észreveszed, hogy a mellettetek levő házikóban is egy hozzád hasonló korú gyermek üldögél. Barátkozz meg vele! — Ahoj! Som Katka. — Moje meno je Eva. — Eva, máš loptu? — Áno. — Budeš sa hraf so mnou? — Prečo nie? — Hurá! Poďme! ** Vagy: — Ahoj! Prečo sedíš tak smutno? — Som sám. Môj kamarát je chorý. Nemohol prísť s nami. — Už nie si sám! Som Gabriel. — Pavol. — Mám pekné auto. Ukážem ti ho. Dobre? — Äno. Ale tvoja mamička sa nebude hnevať? — Čože! Bude sa tešiť, že som si našiel kamaráta. — Poďme! A kisiskolásnak többször meg keil említeni, hogy a tanítási órán — vagy a tanuló környezetében — elsajátított nyelvi viselkedési formákat az iskolán kívüli beszédben is alkalmaznia kell. A tankönyv képeinek monologikus elmondása A másodikos gyermek anyanyelvén már kifejező beszédkészséggel rendelkezik. Idegen nyelven való megnyilvánulásakor azonban megállapítja, hogy a meglevő szókészlete nem elegendő a kijelölt beszédszituáció elmondására, s szükségét érzi az új szavak megtanulásának. Ha a tantárgyat a tanulókhoz jól viszonyuló pedagógus tanítja, a gyermekek örömmel és lelkiismeretesen tanulnak és arra törekszenek, hogy a tanítási órán kívül is ható szlovák nyelvi impulzusokat minél nagyobb mértékben a saját céljaik elérésére használják fel. A tanuló a tanítási órán megtanulta a tananyagra vonatkozó képhez tartozó szókincset, szókapcsolatot. Az elsajátított ismereteket alkotó módon összhangba kell hoznia és összefüggő egésszé kell formálnia. Az O starenke a srnke című mese első képéhez a tanulók az alábbi szövegeket mondták: A. Kde bolo, tam bolo, voľakde len bolo, bol raz jeden les. V lese bol jeden domček. V tom domčeku býva starenka. V lese bývajú aj zvieratká. Ony sa hrajú. Srnka sa nehrá. Leží na snehu,