Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)

1985-12-01 / 4. szám - Hadas Katalin: A csend birodalmában / Hírek

kat. Nem képes mindenki betartani a napirendet, s aki nem hajlandó alkal­mazkodni, elmegy. Kikkel van a legtöbb probléma? Köztudott, hogy iskolánkban sok a cigány tanuló, akik otthon alacsony szo- cio-kulturális szinten élnek. Ám azokon a tanulókon, akik nevelőotthonban laknak, két-három év elteltével észrevehető a különbség öltözködésben, tisz­tálkodásban. Sok esetben nem is a gyerekeket kell nevelni, hanem a szülőket. A szülői értekezleteken nagy gondot fordítunk arra, hogy ezekkel a szülőkkel kapcsolatba kerüljünk és hassunk rájuk. Vannak olyan tanulóink is, akik zilált családi környezetből származnak, s onnan hozzák a problémákat. Ezekkel kü­lön is foglalkoznunk kell; nagyon fontos a kölcsönös személyi kapcsolat, az elmélyült beszélgetés. Sajnos, sok esetben a szülők elhanyagolják gyermekeik lelki fejlődését. Minden mással gondosan törődnek, szép ruhákban járatják őket, drága magnót, lemezjátszót vesznek nekik; de nincs idejük a gyerekekkel elbeszélgetni, megvitatni az egyes problémákat. A nevelőotthon hogyau tudja pótolni az igazi otthont? Munkánk zöme a neveléssel kapcsolatos. Kéthetente illemtani előadásokat tartunk, tanulóink történelmi tárgyú előadásokat hallgatnak a kastély kelet­kezéséről, falunk fejlődéséről. Faliújságon, előadásokban megemlékezünk a nevezetes évfordulókról. Kedvenc szórakozásaik közé tartozik a MATESZ előadásainak megtekintése, valamint hetente egy alkalommal a filmvetítés. Ha jól tudom, tanulóik nemcsak passzív élvezői a kultúrának ... Valóban nem. Különféle szakkörök működnek az iskolánkban. Tánccsopor­tunk az elmúlt évben a harmadik helyet szerezte meg a kerületi versenyen; részt vettek a Nitrai Agrokomplex ünnepségein; egy hétig voltak ott, naponta kétszer léptek színpadra. A csoportot Kiss László kollégámmal ketten vezetjük. Szép eredményekkel dicsekedhet az irodalmi kör is. A CSEMADOK által ren­dezett járási versenyen dicséretben részesültek. A különféle évfordulókon iro­dalmi összeállításokkal lépnek fel, ennek a körnek a tagjai teszik emlékeze­tesebbé ünnepségeinket. Továbbá közkedveltek iskolánkban a különféle vetélkedők: „Mit tudsz a Szovjetunióról?“, „Mit tudsz a februári győzelemről?“ stb. Sok diákunk be­kapcsolódik ezekben a vetélkedőkbe, a felkészülési időszak alatt sokszorosára nő a könyvtár látogatottsága. A sok komoly elfoglaltságon kívül szórakozásra is jut idő? Természetesen. Azzal mi, nevelők is tisztában vagyunk, hogy jó munkát csak attól várhatunk, akinek módot adunk a pihenésre, kikapcsolódásra is. Tanu­lóink szívesen diszkóznak, évente téli ünnepélyt, farsangi jelmezbált rendezünk nekik. És Önnek jut ideje másra is? Hát eléggé szűkében vagyok az időnek. 1981-ben, amikor összevonták a Le­leszi és Perbenyiki (Pribeník) Mezőgazdasági Szaktanintézetet, az én dolgom is megsokszorozódott, mivel két helyen kellett ellátnom főnevelői teendőimet. Az elmúlt tanévben saját kérésemre felmentettek ez alól a kötelesség alól, s ezzel gondjaim száma is csökkent. Otthon szívesen kertészkedem, kedvenc időtöltéseim közé tartozik a főzés és sütés. De mindezek mellett mindig sza­kítok időt a szakirodalom tanulmányozására is, mert tudatában vagyok annak, hogy az 1981-ben kapott kitüntető példás tanító cím kötelez a további jó munkára. HADAS KATALIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom