Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-12-01 / 4. szám - Hadas Katalin: A csend birodalmában / Hírek
A csend birodalmában A Szlovák Tudományos Akadémia Pedagógiai Társaságának kelet-szlovákiai részlege a Kerületi Egészségügyi Intézettel karöltve 1985. június 7-én és 8-án Prešovban rendezte meg elméleti-gyakorlati konferenciáját a „A süketek és nagyothallók beszédének és gondolkodásának fejlesztése” címmel. Az összegűit szakembereket Dr. Július BágeT kandidátus köszöntötte. Megnyitó beszédében hangsúlyozta az elmélet és a gyakorlat egységének fontosságát. Dr. Ladislav Štejgerle a süketek beszédének fejlesztéséről, mint a társadalmi integráció legfontosabb eszközéről beszélt. Megemlítette, hogy az 1928-ban kiadott első tantervekben az akkori gyógypedagógiai iskolák számára voltak módszerek az anyanyelv fejlesztésére, s a szerzők hangsúlyozták, hogy a süket és nagyothalló gyerekeket is anyanyelvükön kell oktatni. Dr. Michál Gaži kandidátus előadásában a süketek és nagyothallók anyanyelvi oktatásának problémájára tért ki. Említette, hogy iskoláinkban nagymértékben alkalmazzák a szovjet tapasztalatokat. A Szovjetunióban két pedagógus tanít egyszerre egy osztályban.- Az egyik végzi a csoportos oktatást, a másik pedig egyénileg segít azoknak a tanulóknak, akiknek szükségük van rá. Mária Macalová előadásának címe „A szlovák nyelv tanításának tapasztalatai a süketek első osztályában“ volt. Köztudott, hogy a süketek sem egyforma iskolaérettségi szinttel indulnak a beiskolázásnál. A süket gyerökek nagy része nem jár óvodába, a szülőknek nincs elegendő idejük foglalkozni velük. Logopédushoz hetente egyszer járnak, s mivel a logopédus úgy foglalkozik velük, mint a hallókkal — ez szintén kevésnek bizonyul. A süket gyerekek általában helytelenül sajátítják el a különféle szokásokat, nem ismerik a jelbeszédet, finommotorikájuk nincs eléggé kifejlődve, s nem fejlődik ki az egyik kéz dominanciája sem. Különféle az alkalmazkodási képességük, lassabban fejlődik a matematikai képzeletük. Indokolt lenne a süket gyerekeket már hároméves korukban beiskolázni, mert így meglenne a feltétele annak, hogy hatéves korukra iskolaérettek lennének. Dr. Ľubica Zlatohlavá a hallássérültek korai diagnosztizálásáról beszélt. Hazánkban 1971 óta végeznek szűrővizsgálatot a 7—10 hónapos gyerekeknél. A kivizsgálást szakorvos végzi. A nagyothallást általában 3—4 éves korban állapítják meg, ami eléggé későn van. Általában a szülők érdektelensége és felelőtlensége a két tényező, ami oka és előidézője a késői felismerésnek. Pedig a másfél-kétéves kor lenne az ideális a nagyothalló készülék odaítélésére. A statisztikai adatok szerint a hallássérültek száma évről-évre nő, és gyakoribb a férfiaknál, mint a nőknél.
