Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-12-01 / 4. szám - Csuka Gyuláné: A fonémahallás és fonémaejtés
A (10)-es, (11)-es és (13)-as egyenletekből következik m g d siná g sina — - = ŕ“ így 1‘ = Г m d (14) A (14)-es egyenlet megegyezik a (7)- es egyenlettel. A keresett matematikai ingára a 4. ábrá alapján felírható F‘t = m‘ g sina A behelyettesítés és rendezés után at = g sina (12) A matematikai inga szöggyorsulása ezek után |2m = at 1‘ g Sina Ť (13) Irodalom: [1. ] Vanovič, J.: Fizika a gimnázium 2. és 3. osztálya számára. SPN, Bratislava, 1977. [2.] FO, köt. anyag A, B, C, D XIX. évf. SPN. Praha 1977. Dr. IPÖTH BARNABÁS, tanár, Komárom (Komárno) A fonémahallás és fonémaejtés Az iskola elsődleges feladata, hogy minél előbb kialakítsa a tanulók nyelv- használati képességeit: a beszédet, az olvasást és az írást. A gyerek először a beszédet sajátítja el, erre épül az olvasás, majd a grafomotoros működés bekapcsolásával az írás. Az olvasástanulás bonyolult folyamat, és számos képesség fejlettségét igényli, pl. a pontos megfigyelést, a megkülönböztetést, az elvonatkoztatást, a finom hallást stb. Az olvasást megelőző időben fő feladat a hangok iránti érzékenység, a fonémahallás és fonémaejtés, a szóképekkel való ismerkedés és a szó. valamint hanganalízisben való jártasság fejlesztése. A fonémahallás és fonémaejtés igen fontos, hiszen a hangok, fonémák beszédünk olyan legkisebb elemei, amelyekből felépítjük a szavakat, morfémákat. A szavak jelentéstartalmának pontossága nagymértékben függ a beszédhangok tiszta hangzásától, egymástól való elkülönítésétől. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a kimondott szó meghatározott hangsorból áll, hogy megkülönböztetünk magánhangzókat, mássalhangzókat. valamint azt, hogy egyes hangokat hosszan, másokat röviden ejtünk ... Összevont osztályom van, rendkívül fontos a fonémahallás és fonémaejtés, fejlesztése, ezért külön órát szántam rá. 122
