Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-12-01 / 4. szám - Suba László: Az úszni tudás longitudinális megfigyelése alapiskoláinkban
6. számú feladat (folytatás) PEN 0a világítás bekötését: es a dugaszolóaljazat t. Bb (Az áramkör szerepéről és a bekötés módjáról a tanuló ad magyarázatot.) PEN0--------------------------s ® сг—ъ о—b Ö © ® ® ® (Az áramkör szerepéről és a be. Q — kötés módjáról a tanuló ad magyarázatot.) KOVÁCS JÁNOS Az úszni tudás longitudinális megfigyelése alapiskoláinkban Az úszás napjainkban mindinkább előtérbe kerül, hiszen fontos szerepe van az üdülésben, az emberi szervezet regenerációjában és rehabilitációjában. Pozitív hatással van a légzés és a vérkeringés szerveire, az emberi test hőszabályozására, és fokozza a szervezet ellenállóképességét. Az úszásoktatásnak éppen ezért — különösen az ifjúság körében — nagy figyelmet kell szentelni. Alapiskoláinkban már évek óta kötelező az úszásoktatás. Ennek hatékonyságát és eredményességét, valamint az úszásoktatás feltételeit figyeltük meg tíz éven át. Az adatgyűjtésre a kérdőíves módszert alkalmaztuk. A kutatás helyszínéül hét olyan dél-szlovákiai járást választottunk, ahol az úszásnak hagyományai vannak, ahol kedvezőek az éghajlati viszonyok. A felmérést a járási pedagógiai központokkal együttműködve végeztük. A kérdőívek kitöltéséért az iskolaigazgatók feleltek, s az iskola pecsétjével és aláírásukkal hitelesítették a felvett adatokat. A felmérést a testnevelő szakos pedagógusok végezték az egyes iskolákban, akik aláírásukkal igazolták az adatokat. A felmérés három szakaszban történt, az első alkalommal — 1973-ban —206 alapiskola 49 341 tanulójáról vettünk fel adatokat, 1978-ban ugyanannyi iskola 54 769 tanulójáról, majd 1982-ben 223 iskola 86 649 tanulójáról rögzítettük a kérdőívben feltüntetett információkat. Tanulmányunkban — helyszűke miatt — csupán a kezdő és befejező felmérés eredményét közöljük (lásd az 1. és az 1. b táblázatot). Az úszásoktatás kötelező voltának tantervbe iktatása azt célozza, hogy emelkedjen az úszni tudók száma. A felmérés eredményei azonban azt mutatják, hogy a valóságos helyzet még távolról sem felel meg az elvárásoknak, szó sincs az úszni tudók számának egyértelmű emelkedéséről, sőt több esetben szembetűnő a csökkenés. A legnagyobb arányú csökkenés a komáromi (Komárno) járásban következett be (átlagban 19,35 %). Itt az utóbbi években több meleg vizű uszodát nyitottak. A legnagyobb különbség a fiúknál mutatkozik (28,27 %) a komáromi járásban, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban viszont a lányoknál (19,76 %). Nagy a különbség a prievidzai járásban, ahol a megfigyelés egész időszakában az úszni tudók száma a legmagasabb volt. A lányoknál a legnagyobb csökkenés a komáromi (10,58 %), a legkisebb a rozsnyói (Rožňava) járásban következett be. Két járásban mutatnak enyhe emelkedést az eredmények, mégpedig a dunaszerdahelyi (2,74 %) és az ér115
