Szocialista Nevelés, 1985. szeptember-1986. június (31. évfolyam, 1-10. szám)
1985-11-01 / 3. szám - Hadas Katalin: A számítástechnika szerepe a pályaválasztásban
nak ellenére, hogy a michalovcei, а Liptovský Hrádok-i és a piešťanyi iskolai számítóközpontok az adatok feldolgozását aránylag jól és kellő időben elvégezték, mégis akadtak problémák az iskolákban, főleg a nevelési tanácsadóknál. Az előrejelző rendszer adatainak effektiv felhasználása feltételezi, hogy a nevelési tanácsadók, a járási és kerületi pedagógiai és pszichológiai tanácsadók dolgozói alaposan tájékozottak legyenek az előrejelző rendszer alapelveiről. E célból a kutatócsoport kerületenként tanfolyamokat szervezett a pályaválasztási tanácsadás járási metodikusai számára. Ennek az akciónak az eredménye nagymértékben függött attól, milyen szinten adták át az egyes járási metodikusok az itt szerzett információkat járásuk nevelési tanácsadóinak és az osztályfőnököknek. Arra a megállapításra jutottunk, hogy azokban a járásokban, ahol a tanfolyam megfelelő szakmai szinten folyt, kevesebb probléma és nehézség adódott az előrejelző rendszer bevezetésével kapcsolatban, mint azokban a járásokban, ahol a nevelési tanácsadókat, az osztályfőnököket, az iskolai vezetést és a szülőket nem tájékoztatták megfelelően. Ám ezen kezdeti nehézségek ellenére is megállapíthatjuk, hogy az osztályfőnökök, a nevelési és pályaválasztási tanácsadók nagyobbik része pozitívan értékeli az előrejelző rendszer információit. Tudatosítjuk, hogy a rendszer megkönnyíti a tanulók pályaválasztását, segít a szülőknek és a pályaválasztási tanácsadóknak. Ám annak ellenére, hogy a rendszerrel végzett munka hatékony, nem tudja és nem is akarja teljes egészében helyettesíteni a pályaválasztási tanácsadást. Melyek a leggyakrabban előforduló hibák az előrejelző rendszer bevezetésekor? A hibák és problémák zöme a hiányos információkból vagy az előrejelző rendszer alapelveinek meg nem értéséből adódott. Egyes tanítók és pályaválasztási tanácsadók azzal köny- nyítettek munkájukon, hogy a szülőkkel és a tanulókkal egyszerűen közölték, hogy az А, а В vagy a C csoportba kerültek, s nem igyekeztek további tanácsokkal ellátni őket vagy átirányítani a tanulókat más iskolába. Gyakran semmibe sem vették azt a tényt, hogy az előrejelző rendszer információi elsősorban nekik szólnak, és továbbításuk a szülőkhöz és a tanulókhoz további feldolgozást igényel. Azzal, hogy nem értették meg e rendszer alapjait, felszínesen informálták róla a szülőket, s ez nem kívánatos redukcionizmushoz vezetett, amely a szülők és a tanulók magatartásában tükröződött. Milyenek az előrejelző rendszer távlatai? Nyilvánvaló, hogy az ilyen bonyolult rendszernek nyitottnak kell lennie, rugalmasan kell reagálnia a felvételik alatt előforduló változásokra. Erre tekintettel van a kutatócsoport, és igyekszik ennek megfelelően változtatni rajta. További kísérlettel meg akarunk győződni a legoptimálisabb komplex modell felhasználásáról, az információk átadásáról és közléséről a tanácsadásban. Ezt aztán szeretnénk közzétenni egy módszertani segédkönyvben, amelyet a Bratislavai Gyermek- és Patopszichológiai Kutatóintézettel közösen jelentetnénk meg. Ami pedig a jövőt illeti, talán sikerül majd annyira továbbfejlesztenünk ezt a rendszert, hogy a felvételi sikerességének megállapításán túl előre jelezni tudja a tanuló eredményességét és elégedettségét az iskolábap és a kiválasztott pályán. A beszélgetést HADAS KATALIN pszichológus vezette 91
