Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1984-11-01 / 3. szám - Irena Pašková:
1. támogatni kell a proletárdiktatúra bevezetésének szükségességét, 2. ki kell umelni a szovjeteket mint a proletárállam legjobb szervezési formáját, 3. csatlakozni kell a Kommunista Internacionáléhoz (Sociálni demokrat, 1920. január 21., I. évf. 47. 1.). Az említett lényeges kérdések megoldásának sürgetése egyre erősebbé vált a köztársaság minden területén, s a párt vezetése nem tehette meg, hogy mindezt ne vegye figyelembe. 1919. október 19-én Banská Bystricában jelent meg a Proletár c. újság első száma. Az újságot azonban a 7. szám után „bolsevista jellege“ miatt betiltották. Ennek a lapnak 3 folytatásaként jelent meg a Hlas Tudu c. újság, amely első oldalán szlovák, német és magyar nyelven közölte a jelszót: „Világ proletárjai, egyesüljetek!“ Az ukrán proletárok 1920 júniusában Užgorodban megtartott konferenciája úgy döntött, hogy Kárpát-Ukrajna proletariátusa is csatlakozik a Csehszlovák Szociáldemokrata Párthoz, ugyanakkor azonban „a tiszta, kompromisszumok nélküli szocializmus, valamint a III. Internacionálé szellemében megvalósított osztályharc“ mellett foglalt állást (Robotnícke noviny, 1920. június 29., XVII. évf. 118. sz.). 1920-ban Szlovákiában és Csehországban is kommunista csoportok (sejtek) alakultak, s ezek arra törekedtek, hogy hazánkban megalakítsák a kommunista pártot. 1920. június 28-án Kassán (Košice) Szlovákia és Kárpát-Ukrajna 134 szakszervezeti funkcionáriusa gyűlt össze a konferenciára, amely munkáját a kommunista csoportok konferenciájaként folytatta. A konferencia egyhangúlag megszavazta Csehszlovákia egységes szakszervezetének a megalakítását, tekintet nélkül a dolgozók nemzetiségére, ugyanúgy állást foglalt a III. Internacionálé elveinek az elismerése mellett (Kassai Munkás, 1920. június 29. és július 1., XI. évf. 116. és 117. sz.). A marxista baloldal irányvonalának helyességét és követeléseinek jogosultságát a kiéleződő osztályharc is igazolta. 1920 decemberében ugyanis az osztályharc általános sztrájkhoz vezetett, amely után nyilvánvalóvá vált, hogy a jobboldaltól való eszmei különválás után szükséges a szakszervezeti különválás is, egy önálló, következetesen forradalmi és internacionalista párt megalakítása. A CSKP internacionalista jellegéért folytatott harc további fejleményeit jelentősen befolyásolta a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (baloldal) képviselőinek a kongresszusa, amelyet a csehszlovák munkásmozgalom történetében lubochüai kongresszusnak szoktunk nevezni. Az 1921. január 16-án megtartott kongresszus összehívását már 1920. november 20-án Nyitrán (Nitra), a párt területi szervezőbizottságának az ülésén elhatározták, tehát nem sokkal a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottsága plenáris ülése u*án, amelyen határozatot fogadtak el a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (baloldal) legfontosabb politikai kérdéseivel kapcsolatban. Ez a határozat a Komintern álláspontjának szellemében született. A kongresszus összehívásáról a Pravda chudoby, a Hlas ľudu, a Kassai Munkás és a Volksstimme baloldali lapok tájékoztattak. A szervező bizottság ezenkívül 1921. január 7-én a Liptovský Mikulásban székelő vármegyehivatalnak is jelentette a kongresz- szus összehívását. A jobboldal 1920 végén felhívást intézett Szlovákia minden politikai szervezetéhez, hogy utasítsák vissza a kongresszuson való részvételt, de igyekezetük nem hozta meg a várt eredményt. A lubochüai területi kongresszus előkészítését és a megbeszéléseket jelentős mértékben befolyásolta a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt (baloldal) képviselőinek országos konferenciája, amelyet 1921. január 1-én és 2-án Prágában tartottak. A szlovákiai és a kárpát-ukrajnai párt szervező bizottságának képviselői az általános sztrájk befejezésére vonatkozó hozzászólásaikban hangsúlyozták, hogy szervezeteik nemcsak arra készek, hogy nyilvánosan és haladék nélkül bejelentsék: egyetértenek a Komintern előterjesztett pontjaival, hanem arra is, hogy egységes, internacionalista területi pártszervezetet alakítsanak, amelyben a szlovák, a magyar, a német és az ukrán nemzetiségű 07
