Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1984-10-01 / 2. szám - Bertók Imre: A kontrasztív nyelvi elemek alkalmazása a magyar és szlovák nyelvtanban
A kontrasztív nyelvi elemek alkalmazása a magyar és a szlovák nyelvtanban PhDr. BERTÖK IMRE, kandidátus A mindenki könyve, a tankönyv, a legtömegesebben elterjedt használatban levő publikáció. A világ könyvtermelésének a felét a tankönyvek teszik ki. Nagyobb példányszámban jelennek meg, mint bármilyen más kiadványok. A tankönyv a tanulók egyik nélkülözhetetlen, de nem egyedüli alapvető munkaeszköze. A tankönyv olyan nyomtatott, könyvjellegű iskolai taneszköz, amely a tantárgy tantervi anyagának didaktikai (nem tudományos) rendszerben történő feldolgozását tartalmazza. A tanterv (a curriculum) az iskolai nevelési - tanítási-tanulási-termelési folyamatot (munkára nevelés, a termelés alapjai) megalapozó központi pedagógiai dokumentumrendszer része, amely tartalmazza az iskolatípus jellegének megfelelően osztályonként a nevelési-tanítási-tanulá- si-termelési folyamat cél-, feladat és követelményrendszerét, a tartalom csomópontjait, az óratervet, a módszertani alapelveket és utasításokat, valamint az ajánlott taneszközrendszert. A szemléletváltás, a tartalmi és módszertani utasítások, amelyek a csehszlovák közoktatási rendszer tervezetéből ránk hárulnak, három lényeges műfaji váltást hoztak magukkal tanterveinkben: a) a tananyag differenciálását (törzsanyag és kiegészítő anyag) — ez az országosan érvényes tankönyvekben megvalósult, nálunk a specifikus tantárgyakban viszont nem realizálódott teljes mértékben; b) a követelmények taxonómiai rendszerezésével a tanítást és a tanulást segítő taneszközök integrációját. A jelenlegi tantervek sokat fejlődtek. Különösen az innovált tantervek, de még mindig kívánnivalót hagynak, mert nem adnak határozott útmutatást a pedagógusoknak és a tankönyvíróknak. A magyar és a szlovák nyelvi tantervek sajátossága a magyar és a szlovák nyelvi jelenségek összevetése, sajnos, a kontrasztivitások bemutatását illetően nincs átgondolt rendszer, a tanterveknek ezt az oldalát a szórványosság és az esetlegesség jellemzi, vonatkozik ez elsősorban az alapiskola alsó tagozatos magyar nyelvi tantervére. Szükség lesz egy átfogó kontrasztívminimum kidolgozására. A konkrét kontrasztív nyelvi fenoménok, ha nem is rendszeresen és fontossági sorrendben, de minden nyelvi szinten fellelhetők. Az alapiskola 1—4. osztályában uralkodó fonikus, az 5—8. osztályban a morfológiai és lexikai, a középiskolában a szintagmatigus és szintaktikai szint. Hiányzik a textéma- és a szövegszint. 46
