Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1985-06-01 / 10. szám - Bemutatjuk az alapiskolák első osztályosainak szlovák tankönyvét
reket alkalmazva a vidám mondókák- kal, tréfákkal, találós kérdésekkel a gyermekek pozitív tulajdonságaira hassanak ezek, ugyanakkor könnyen megjegyezhető és olyan szövegek legyenek, amelyek elsajátítása kis lépésekben is megvalósítható. A szövegek kiválasztásakor és a taakönyvíráskor azonban az volt az elsődleges szempont, hogy a nevelési és oktatási célokat egységes rendszerbe foglalják. Ezek a szövegek természetesen tükrözik a mai gyermekek életét, hozzájárulnak ahhoz, hogy tanulóinkban kialakítsuk azokat az erkölcsi értékeket, amelyek ifjúságunk kommunista nevelésének elvei is célul tűztek ki. A tankönyv munkáltató jellege és az alkalmazott tanítási mód- szecek hatnak a tanulók érzelmeire, a helyzetek átélésének mélységére, mivel a szövegek minden eseménye jellemformáló. 4 tankönyv alapvető éüítőanyagá- nak, a szókészleti minimumnak a kiválasztásakor a következőképpen jártunk el: — besoroltuk és ismét felhasználtuk az óvodai intenzív nyelvi képzés szókincsét, — figyelembe vettük az alapiskola 1. osztályában kitűzött célok adta lehetőségeket és a konkrét feltételeket, — feldolgoztuk a taníerv által előírt témaköröket, — meghatároztuk a 6—7-éves gyermekek szókincsében leggyakrabban előforduló szavakat, — tekintettel voltunk e szavak gyakorlati felhasználhatóságára, — érvényesítettük a beszédkészségek folyamatos elsajátításának és a tanulók idegen nyelvű gondolkodása fejlesztésének elvét, — megvizsgáltuk, milyen mértékben kapcsolhatók a kiválasztott szavak más szófajokkal, —a szavakat szémanťkai szempont ból értékeltük, —a tankönyv szókészletébe lehetőleg több jelentésű szavakat soroltunk, — mérlegeltük, mennyire alkalmazható egy-egy szó a kész frazeológiai egység összeállítására, — alkalmaztuk az összehasonlító nyelvészet legújabb ismereteit. Az egész tankönyv szókészlete aktív és passzív szókészletre osztható. A tanulók aktív szókincsét a tankönyvben felhasznált szavak körülbelül 30 százaléka képezi. Az 1. osztályban passzív szókészletként szereplő szavak a további évfolyamokban válnak a tanulók aktív szókincsévé. Ezeket a szavakat és kifejezéseket is természetesen tartalmazzák az egyes kérdések és feleletiek, de a szókincsnek ezt a részét külön nem tüntettük fel. A kiválasztott szókészleti minimum elég ahhoz, hogy az első osztályos tanulók az adott nyelvtani szerkezetek terjedelmében szóban kifejezzék gondolataikat. Az említetteken kívül számolunk a tanulók ún. potenciális szókészletével is. A szókészletnek ebbe a síkjába azok a lexikai egységek tartoznak, amelyeket a tanuló a nyelven belüli összefüggések és képek segítségével megért. Ilyenek a versek, dalok szövegének különböző szavai, amelyeket a pedagógus nem magyaráz meg. A becslésnek a lehetősége ilyen formában az idegen nyelv tanulásának módszertanaiban is ajánlott módszer. A kitűzött cél eléréséhez szükséges nyelvtani jelenségeket a tanterv tartalmazza. Az 1. osztályban kialakuló készségek összessége az óvodában elsajátított ismeretekre épül. A nyelvtani minimum meghatározása a szókészleti minimum meghatározásához hasonlóan történt. Ennek során az volt a legfontosabb szempont, hogy az 1. osztályban a tananyag tartalmának és céljának megfelelően lehetővé tegye a kommunikációt. A magyar tanítási nyelvű alapiskola 1. osztályában a szlovák nyelv tanításában eddig használt Képes nyelvkönyv jugoszláv, magyar és csehszlovák pedagógusok: Mózsi Ferenc (Csehszlovákia), Szabó Gyula (Magyarország) és Brunet Elemér (Jugoszlávia) közös munkája volt. A tankönyv célja az volt, hogy felhasználható legyen a csehszlovákiai magyar vagy ukrán tanítási nyelvű kilencéves alapiskolák szlovák, Magyarországon a nemzetiségi alapiskolák német, szerbhorvát, szlovák és szlovén, valamint a nemzetiségi iskolák magyar, Jugoszláviá295