Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)

1985-06-01 / 10. szám - Bemutatjuk az alapiskolák első osztályosainak szlovák tankönyvét

reket alkalmazva a vidám mondókák- kal, tréfákkal, találós kérdésekkel a gyermekek pozitív tulajdonságaira hassanak ezek, ugyanakkor könnyen megjegyezhető és olyan szövegek le­gyenek, amelyek elsajátítása kis lé­pésekben is megvalósítható. A szövegek kiválasztásakor és a taakönyvíráskor azonban az volt az elsődleges szempont, hogy a nevelési és oktatási célokat egységes rendszer­be foglalják. Ezek a szövegek termé­szetesen tükrözik a mai gyermekek életét, hozzájárulnak ahhoz, hogy ta­nulóinkban kialakítsuk azokat az er­kölcsi értékeket, amelyek ifjúságunk kommunista nevelésének elvei is cé­lul tűztek ki. A tankönyv munkáltató jellege és az alkalmazott tanítási mód- szecek hatnak a tanulók érzelmeire, a helyzetek átélésének mélységére, mivel a szövegek minden eseménye jellemformáló. 4 tankönyv alapvető éüítőanyagá- nak, a szókészleti minimumnak a ki­választásakor a következőképpen jár­tunk el: — besoroltuk és ismét felhasználtuk az óvodai intenzív nyelvi képzés szó­kincsét, — figyelembe vettük az alapiskola 1. osztályában kitűzött célok adta le­hetőségeket és a konkrét feltételeket, — feldolgoztuk a taníerv által elő­írt témaköröket, — meghatároztuk a 6—7-éves gyer­mekek szókincsében leggyakrabban előforduló szavakat, — tekintettel voltunk e szavak gya­korlati felhasználhatóságára, — érvényesítettük a beszédkészsé­gek folyamatos elsajátításának és a tanulók idegen nyelvű gondolkodása fejlesztésének elvét, — megvizsgáltuk, milyen mértékben kapcsolhatók a kiválasztott szavak más szófajokkal, —a szavakat szémanťkai szempont ból értékeltük, —a tankönyv szókészletébe lehető­leg több jelentésű szavakat soroltunk, — mérlegeltük, mennyire alkalmaz­ható egy-egy szó a kész frazeológiai egység összeállítására, — alkalmaztuk az összehasonlító nyelvészet legújabb ismereteit. Az egész tankönyv szókészlete ak­tív és passzív szókészletre osztható. A tanulók aktív szókincsét a tankönyv­ben felhasznált szavak körülbelül 30 százaléka képezi. Az 1. osztályban passzív szókészletként szereplő szavak a további évfolyamokban válnak a ta­nulók aktív szókincsévé. Ezeket a szavakat és kifejezéseket is természe­tesen tartalmazzák az egyes kérdések és feleletiek, de a szókincsnek ezt a részét külön nem tüntettük fel. A kiválasztott szókészleti minimum elég ahhoz, hogy az első osztályos ta­nulók az adott nyelvtani szerkezetek terjedelmében szóban kifejezzék gon­dolataikat. Az említetteken kívül számolunk a tanulók ún. potenciális szókészletével is. A szókészletnek ebbe a síkjába azok a lexikai egységek tartoznak, amelyeket a tanuló a nyelven belüli összefüggések és képek segítségével megért. Ilyenek a versek, dalok szöve­gének különböző szavai, amelyeket a pedagógus nem magyaráz meg. A becs­lésnek a lehetősége ilyen formában az idegen nyelv tanulásának módszer­tanaiban is ajánlott módszer. A kitűzött cél eléréséhez szükséges nyelvtani jelenségeket a tanterv tar­talmazza. Az 1. osztályban kialakuló készségek összessége az óvodában el­sajátított ismeretekre épül. A nyelv­tani minimum meghatározása a szó­készleti minimum meghatározásához hasonlóan történt. Ennek során az volt a legfontosabb szempont, hogy az 1. osztályban a tananyag tartalmának és céljának megfelelően lehetővé tegye a kommunikációt. A magyar tanítási nyelvű alapiskola 1. osztályában a szlovák nyelv tanítá­sában eddig használt Képes nyelv­könyv jugoszláv, magyar és csehszlo­vák pedagógusok: Mózsi Ferenc (Cseh­szlovákia), Szabó Gyula (Magyaror­szág) és Brunet Elemér (Jugoszlávia) közös munkája volt. A tankönyv célja az volt, hogy felhasználható legyen a csehszlovákiai magyar vagy ukrán ta­nítási nyelvű kilencéves alapiskolák szlovák, Magyarországon a nemzetisé­gi alapiskolák német, szerbhorvát, szlovák és szlovén, valamint a nem­zetiségi iskolák magyar, Jugoszláviá­295

Next

/
Oldalképek
Tartalom