Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1984-09-01 / 1. szám - Az oktatás fejesztésének iránya és problémái a világban / Figyelő
— lényegesen fokozni a munkára növelés minőségét, a pályaorientációt, az általános műveltséget nyújtó iskolában meg kell erősíteni a politechnikai irányultságot, nagyobb figyelmet fordítani a laboratóriumi és egyéb gyakorlati jellegű munkákra. A tervezet hangsúlyozza az iskolák báz;süzemének létrehozását. A bázisüzem lehet olyan iskolai műhely, oktatási-nevelési kombinát vagy szekció, amely vállalja a gyermekek munkaok- tatását. A dokumentum a pedagógusok kulcsszerepére való tekintettel hangsúlyozza, hogy valamennyi pedagógusnak főiskolai végzettséggel kell az állást betölteni, kilátásba helyezi azt is, hogy ezentúl a pedagógusok soron kívül kaphatnak lakást. (4. szám, 301—324 о.) Magyar Pedagógia A skandináv országokban az iskolázás iránti növekvő igényekre adott válasz kezdeményezése a politikusoktól indult ki, olykor a szakmabeliek kimondott tiltakozása ellenére. Az egyenlősítő oktatás melletti elkötele- zeitséget és a megvalósítás viszonylag sima útját a szociáldemokrata párt tartós uralma, az ország kiemelkedő gazdasági ereje és az oktatás erősen centralizált volta magyarázza. Az új iskolatípus teljes körű beve- . zetésére átfogó program készült. A tanárképzést fokozatosan átszervezték, a különböző iskolafokozatoknak megfelelően különböző képzési formákat hoztak létre (a kilencéves alapiskolákban háromévenként más képzettségű tanár tanít]. Az elemi iskola átszervezése után került sor a középiskolákéra), jóllehet 1930 óta vita tárgya a gimnáziumi szerkezet elavultsága. Az 1964-ben jóváhagyott új gimnáziumi forma a különböző típusú felsőbb középiskoláknak (gimnázium, kereskedelmi, műszaki középiskola) egységes kompre- henzív gimnáziummá történő egyesítését jelenti. A norvég és a dán iskolai átszervezésre a svéd volt a minta, mégsem sikerült olyan demokratikusan megvalósítani a decentralizáltabb iskolapolitika m att. Leglassabban Dániában ment végbe az átszervezés, mert itt a központi oktatásirányítás jóval kevesebb kontroll- és beavatkozási lehetőséggel rendelkezik, mint a svéd vagy akár a norvég. Igen erős itt a gazdasági szervezetek és magánvállalkozások oktatásalakító tevékenysége, nemkülönben a különböző tanárszervezetek és a helyi közösségek igényeit közvetítő szülői szervezetek is befolyást gyakorolnak. 'Nagy M.: Nyugat- és észak-európai tapasztalatok a középiskolázás egyesí- sítéséröl, 1983, 2. szám, 167—177 o.) A 4. számban Innováció a nevelésügyben címmel Kovács Sándor a francia iskolaügy megújhodása problémáját elemzi. A nevelésügyi innováció fogalma egy új nevelési (pedagógiai) elérés alkalmazását jelöli, amelynek le lehet mérni hatását. Lehet spontán, ellenőrzött (értékelt) és visszautasított innovációról beszélni. A spontán forma minden hivatalos kezdeményezésen kívül bukkan fel, vitatkozó szándék testesül meg benne, alapos változásra törekszik. Az ellenőrzött innovációt kutatók gondozzák, irányítják, ebből a fajtából moderáltabb törekvések, intézkedések születnek. Az innovációban mindig sok a bizonytalansági tényező. A visszautasított innovációt eredetileg gyakran a kormányzat kérésére dolgozzák ki, de időközben elveszítik vonzerejüket. Sz. J. 32
