Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1985-04-01 / 8. szám - M. Ostatník: Megjegyzések az alap- és középiskolák új osztályozási rendjéhez
10. cikkely: A gyakorlati tantárgyakban elért eredmények értékelése és osztályozása 11. cikkely: A nevelési és művészeti-szakmai tantárgyakban elért eredmények értékelése és osztályozása A komisszionális feleltetás 12. cikkely: Pótvizsgák 13. cikkely: Egyéb komisszionális feleltetés Az általános előmenetel osztályozása és a tanuló fellépése a felsőbb osztályba 14. cikkely: Az általános előmenetel osztályozása 15. cikkely: Fellépés a felsőbb osztályba Az osztályozás sajátos szempontjai érvényesítésének lehetőségei 16. cikkely: A tanuló előmenetelének értékelése és osztályozása más tanítási nyelvű iskolába való átlépés esetén 17. cikkely: A kötelező iskolalátogatást hazánk területén kívül teljesítő tanulók osztályozása 18. cikkely: A speciális és kiegyenlítő osztályok tanulói előmenetelének osztályozása 19. cikkely: A bizonyítvány Az új osztályozási rend az előzőekkel szemben minden téren — felfogásában, céljában, tartalmában, szerkezetében és módszereiben is — minőségi javulást jelent. Benne érvényesülnek a szocialista iskola végzőseinek arculatával y szemben támasztott követelmények és igények. E dokumentum mint pedagógiai irányelv azért fontos, mert általa válik az értékelés és osztályozás tárgyilagossá, motiválóvá, ösztönzővé, és találóan fogja kifejezni az iskola oktatási-nevelési céljai teljesítése során elért szintet. Ezt az osztályozási rendet az oktatási-nevelési folyamat eredményei értékelését és osztályozását egységesítő és szabályozó irányelvnek tekintjük. Megközelítésében és tartalmában elmélyíti az iskola tekintélyét, felelősségét, ugyanakkor hangsúlyozza a pedagógusoknak az értékelés és osztályozás iránti felelősségét is. Az osztályozási rend a szocialista humanizmus elvei szerint épült fel, érvényesül benne az objektivitás, a megfelelő igényesség, a megkülönböztetett hozzáállás, a tanuló iránti tisztelet és a pedagógiai tapintat. Figyelembe veszi a tanulók korából eredő sajátosságokat, a tanulók egyéni sajátosságait és szükségleteit, s ezeket a megismerés és a tanulás motiválásának eszközeként használja fel. Az új osztályozási rend a személyiség pozitív tulajdonságainak fejlesztésére irányul, de figyelembe veszi a negatív jelenségek megoldását is. Megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a kevésbé kedvező társadalmi környezet hatását megszüntesse, és biztosítsa az egyén sikeres szellemi és testi fejlődését. Az új osztályozási rend az ismeretek és ismeretrendszerek jelentőségét minőségileg új síkba helyezi át. A figyelmet a megismerés dinamikájára és szerkezeti sokrétűségére fordítja. Az értékelés és osztályozás folyamán nemcsak az elméleti ismeretek elsajátítását tartja lényegesnek, hanem elsősorban a tanulónak azt a képességét, hogy az új ismereteket alkalmazni tudja, hogy képes legyen őket elemezni, osztályozni, összehasonlítani, hogy fel tudja fedezni a körülöttünk levő összefüggéseket, rendszerezni és általánosítani tudja őket, hogy az elsajátított ismereteket és képességeket az elméleti és gyakorlati feladatok megoldásakor a társadalmi és természeti jelenségeknek és törvényszerűségeknek a marxista-leninista világnézet szellemében és a dialektikus materializmus alapján történő magyarázatakor, indokolásakor és értelmezésekor tudja alkalmazni. 226