Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)

1984-09-01 / 1. szám - Bálint Lajos: Változások a matematika tanításában az alapiskola alsó tagozatában

A numerikus számolási készség fejlesztésének a folyamatából kizárjuk azokat a tényezőket, amelyek fékezték e készség kialakítását ( a számolóléc, az összeadási és a szorzási táblázat indokolatlanul hosszú időn át való használata). Ezenkívül minden osztály tantervében szerepelnek a napi számolási gyakorlatok, az úgynevezett számolási ötpercek. E gyakorlatok célja a tanulók számolási készségének a fejlesztése és magas szinten való tartása. A számolási készség fejlesztését becsléssel és a számolás helyességének az ellenőrzésével (próbával) is fejleszteni kívánjuk.

A számtani műveletek bevezetésének az átdolgozása látszólag nem vezet a tananyag csökkentéséhez, azonban jelentősen hozzájárulhat a tanítás hatékonyságának a növeléséhez. Mindegyik műveletet önállóan vezetjük be. Például az összeadást olyan valós helyzeteken keresztül, ahol a feladatokban a jött, kapott, odarepült stb. szavak szerepelnek, a kivonást pedig az elment, megevett, leszakított stb. szavakkal.. Az egyes műveletek folyamatának a megértése után kerül sor a köztük levő összefüggés ismertetésére.

A szorzás ismertetésekor abban történik lényeges változás, hogy a szorzást egyenlő összeadandók öszszegeként (közös elemet nem tartalmazó halmazok egyesítéseként) vezetjük be. Azokba a különös esetekben, amikor az elemek ia sorokban úgy helyezkednek el, hogy minden sorban egyenlő számú elem van, a szorzást úgy fogjuk értelmezni, mint a sorok és az egy sorban levő elemek számának szorzatát. S végül egész jelentéktelen terjedelmet szentelünk azoknak a szorzásra vonatkozó feladatoknak, melyek rendezett elempárok képzésével igen jól megmagyarázhatók.

Pl. Három fiú, Pista, Jancsi és Béla mindegyike üdvözletei írt két lánynak, Irénnek és Andreának. Hány üdvözletei írtak összesen?

Módosult a szorzás és osztás bevezetése is. Már a 2. osztályban átveszik a tanulók az egész egyszeregyet és az ennek megfelelő osztási alapszámviszonyokat, de csak a

3. osztályban igyekszünk automatizálni ezeket az ismereteket. Változott az írásbeli osztás tanítása is. A kétjegyű osztóval való osztás átkerül az 5. osztályba. Az egyenletpárok kihagyása a tantervből maga után vonta az összetett szöveges feladatok egyenletpárral való megoldását csak a módszertani kézikönyvben említjük, mint a módszerek egyikét. Az egyenletek megoldásakor az átvett számkörben viszont meghatározott időben kell követelni a tanulóktól, hogy az átvett egyenleteket szemléltetés nélkül is meg tudják oldani és ismereteiket tudják alkalmazni szövéges feladatok megoldása során is.

Az egyelőtienségek megoldását a végleges tantervekben úgy soroltuk be az egyes osztályokba, hogy a tanulók a 4. osztály végére meg tudják adni az egyszerűbb egyenlőtlenségek valmennyi megoldását kapcsos zárójelekkel vagy a számegyenesen való megjelöléssel.

Az egyenes arányosság elemei táblázatok formájában már az 1. osztálytól megtalálhatók a tankönyvekben. Az egyenes arányosságot azonban csak a 3. osztályban tanítjuk, mégpedig az eddigitől eltérő módon úgy, hogy az egyenes arányosságra vezető feladatokban nagyobb szerepet kap a feladatban szereplő mennyiségek közti összefüggés az egyenes arányosságnak mint rendezett számpárok halmazának a hangsúlyozásával szemben.

A szöveges feladatokkal kapcsolatos tananyag terjedelme csök24