Szocialista Nevelés, 1984. szeptember-1985. június (30. évfolyam, 1-10. szám)
1984-09-01 / 1. szám - Tankó László: Bemutatjuk a gimnáziumi irodalomtanítás új tankönyvét
korszakokban. Az 1. osztályos tankönyvben az utóbbinak megfelelő monografikus feldolgozással csupán Csokonai szerepel. A feldolgozás természetesen itt sem öncélú. Az író életére és irodalmi munkásságára vonatkozó irodalomtörténeti ismeretek célja, hogy elősegítsék az író magatartásának és alkotásainak könnyebb megismertetését, de a hangsúly itt is az irodalmi alkotásokon van. A tanterv által előírt irodalmi szemelvényeket az új tankönyvekben római í-es és Il-es fejezetek követik, amelyek közvetlenül az irodalmi műhöz, illetve szemelvényhez járulnak, annak iskolai, tankönyvi kiegészítését szolgálják. Az I. részben általában a szemelvényre vonatkozó ismereteket (a mű keletkezését, jelentőségét stb.) találjuk, esetleg itt szerepelnek a mű elemzését, interpretálását elősegítő útmutatások. A II. rész a szemelvényre vonatkozó kérdéseket és feladatokat tartalmazza, amelyekkel vagy az órán foglalkozunk, vagy pedig a tanulók otthon. Amennyiben a szemelvényhez irodalomelméleti fogalom is járul, azt a római III. rész dolgozza fel. A tankönyv nem minden irodalmi szöveggel foglalkozik egyforma részletességgel, egyforma terjedelemben a már említett I. fejezetben. Megkülönböztetett figyelmet fordít azonban a házi olvasmányokra, mivel ezek feldolgozására általában egy teljes tanítási órát szentelünk. Ez annál is indokoltabb, mivel a házi olvasmányok összefüggő, teljes művet alkotnak, és egy-egy irodalmi korszak, irodalmi téma súlypontját képezik, tehát több szempontból is meg kell világítani, azaz komplex eszmei-esztétikai elemzésnek vetjük alá. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy az irodalmi művek elemzése, amelyet általában a Il-es részben található kérdések és feladatok segítségével végzünk, oktató-nevelő munkánknak nem kizárólagos célja, hanem csak eszköze az irodalmi szöveg eszmei-erkölcsi mondanivalójának a feltárásához és megértéséhez. Ezért a kérdések és feladatok segítségével az elemzés különböző formáit alkalmazhatjuk, mint például: az összehasonlítás, összefüggések és ellentétek kimutatása, stilisztikai szempontok, statisztikai módszerek stb. Ugyanakkor a mű elemzése során megfelelő teret kell biztosítani a tanulók aktív tevékenységének. Külön szólni kell még az ún. kiegészítő olvasmányokról, amelyek általában egy_egy fejezet, nagyobb egység lezárása után találhatók. A kiegészítő olvasmányok a korszak irodalmát bővítik olyan művekkel, amelyek a tanterv által megszabott órakeretbe már nem fértek bele, de mindenképpen jó lenne, ha azokkal a tanulók megismerkednének. Ezek tartalmilag tehát vagy azoktól az íróktól származnak, akiknek egyik vagy másik művével már foglalkoztunk, vagy esetleg további írók, költők műveit tartalmazzák. Feldolgozásuk is különböző lehet. Azokban az osztályokban, ahol a tanár gyorsabban tud haladni, még a tanítási órán foglalkozhatnak velük, de ahol az nem sikerül, legalább otthoni olvasásukra ösztönözzük a tanulókat. A tankönyv befejező részét alkotja, amelyben mind az összefoglalásokban, mind pedig a monografikusán szereplő írók-költők, irodalomtörténeti és irodalomelméleti fogalmak szerepelnek rövid feldolgozásban. Itt találunk tehát mindenkit, akár a kötelező, akár a kiegészítő anyagban szerepelt, mivel a kislexikon elsődleges feladata a tájékoztatás, az ismeretek tényszerű bővítése, amely nem mellőzhető, de nem is tartozik a megtanulásra szánt tananyagba. Dr. TANKÖ LÁSZLÓ 22
