Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1984-05-01 / 9. szám - Sz.J.: A tanulók erkölcsi fejlődése és a nevelés / Figyelő

tészetoben a szocialista társadalmi fejlődés hű krónikásának, hiszen művei a jelen idők nagy építkezéseinek hangulatát, a modern építészet alkotásait örökítik meg. Számomra nagy élményt jelenteit ennek a kiállításnak a megtekintése.“

Egy elsős tanulóm Művészetről mindenkinek c. dolgozatából idézem a következő sorokat:

... „Harmos Károly Hegedű — düh c. festménye: A haragos zenész mérgesen vágja fö dhöz hangszerét. A hangszer megszégyenül, és ijedten néz a művészre. Többen látták közülünk ezt a festményt. Volt, aki humort látott benne, volt, aki a művészet kellemetlenebb oldalát, a munkát látta benne. A valóságban nemegyszer fakad ki így a művész. Nemegyszer tépi szét vásznát a festő, nemegyszer dobja ie hangszerét a zenész ... A művészet apró kockákból álló vár, amelyet a legkisebb szellő is ledönt, de további kitartó munkával újra felépíthető.“ Arra. hogy napjaink műalkotásait megértsük, magunkévá tegyük, s élvezhessük, fel kell készítenünk tanulóinkat, s épp ez a felkészítés ránk, pedagógusokra vár.

FIGYELŐ

A tanulók erkölcsi fejlődése és a nevelés

Socialistická škola

Az erkölcsi nevelés eredményességének növelése napjainkban rendkívül fontos probléma. A fő feladatok ennek érdekében a következők:

1. a tanulók szocialista erkölcsi nézeteinek, meggyőződésének a kialakítása és megszilárdítása;

2. a szocialista társadalom erkölcsi értékrendjének a tudatosítása a szocialista hazafiasság, a proletár nemzetköziség hangsúlyozásával;

3 zocialista ember jellemvonásainak, az idősebb és az általuk kialakított értékek iránti tisztelet kialakítása;

4. a kispolgári csökevények leküzdése, az i"jús g szoma’ista, erkölcsi és jogi tudatának a fejlesztése;

5. a tudatos fegyelem és a szocialista életmód vonzóvá tétele;

6. az ifjúság társadalomellenes tevékenységének hatékony jogi propagandával való megelőzése.

Elméleti szempontból az erkölcsi nevelés folyamatában három szakaszt különböztetünk meg:

— az első az erkölcsi tudatosság kialakítását, az erkölcsi ismereteket, elveket, a normák elsajátítását foglalja magában:

— a második az erkölcsi meggyőződés kialakítása meghatározott érzelmi viszony, érzelmi azonosulás, belső egyeztetés alapján;

— a harmadik az erkölcsi készségek és szók sok kialakítása, ez az erkölcsi tettekben, cselekedetekben éri el tetőpontját.

A tanulók erkölcsi tulajdonságai fokozatosan alakulnak ki és fejlődnek az iskolába járás folyamán. A tanulók alapvető tevékenysége, a tanulás, számos lehetőséget nyújt az erkölcsi tudatosság formálására. Az erkölcsi fejlődés az oktatás folyamán akkor lehet eredményes, ha nem veszítjük szem elől a fokozatosság, az egységes követelmények elvét (a pedagógusok. a szülők, az ifjúsági szervezetek és a társadalmi szervezetek részéről).

Az erkölcsi nevelés összetettsége abból adódik, hogy az erkölcsi fogalmakat, képzeteket, az egyes személyiségvonásokat, érzelmeket és az erkölcsi meggyőződést nem adhatja át a tanító tartós megőrzésre, amint ez a tanterv által előírt fogalmak, szabályok, törvényszerűségek esetében történik. A sajátos és megismételhetetlen nevelési folyamat során a tanulók tulajdonságai sokkal erőteljesebben érvényesülnek, mint az oktatás folyama285