Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1984-05-01 / 9. szám - Sz.J.: A tanulók erkölcsi fejlődése és a nevelés / Figyelő

szülőföldhöz, a saját nemzethez fűződő érzelmi viszonyként értelmezi a hazafi- ságot, s nem érzi hazafias kötelességének a haza, a társadalom érdekében végzett munkát. A munkához való viszony mai helyzete távolról sem kielégítő. Ugyancsak sok a tennivaló a közösségi érzés fejlesztése, az erkölcsi tulajdonságok kialakítása, megerősítése terén is.

A szerző a nevelők figyelmébe ajánlja, hogy szoros együttműködésben a családdal törekedjenek a feltárt hibák kiküszöbölésére, nyerjék meg őket az egységes nevelőhatás biztosítása érdekében, legyenek tiszta magánéletükkel, helyes munkahelyi viszonyukkal. kötelességteljesítő magatartásukkal élő példák az ifjúság számára.

Cihák, }.: Nad záverom analýzy mravnej výchovy, 1983. 3. szám, 3—5 о.].

Ugyanebben a számban a szerkesztőség egy alapiskloai igazgatóval folytatott beszélgetést arról, hogyan tettek szert megbízható információkra az erkölcsi nevelés helyzetének az elemzése során. Az elemzést a tantárgybizottság és a módszertani munkaközösségek segítségével végezték, bekapcsolódtak az osztályfőnökök és a nevelők is. (9—10 o.j.

A tanulók erkölcsi nevelésében jelentős szerep jut a napközi és a gyermekotthonoknak, internátusoknak. A dečíni diákotthonban az erkölcsi nevelést a következő összetevők figyelembevételével valósítják meg:

1. Kognitív (megismerő] aspektus: olyan időszerű problémák megoldása, mint a szocialista életmód, a fiúk és lányok viszonya, az önnevelés funkciói, az alkoholizmus és a dohányzás ártalmai. Vitát szerveztek a szellemi és a fizikai munkásokról a tanulók munkával kapcsolatos nézeteiről, a nyilvános helyeken való viselkedés szabályairól stb.

2. Értékelő szempont: a társadalmi és a személyi értékrend kialakítását segíti elő. Irányított beszélgetést szerveztek az idősebbek, a nők iránti tisztelet, a baráti szolidaritás a felelősségteljes hozzáállás a tanuláshoz, a szülőkkel szembeni köte- lességérzet stb. kérdéseiről.

3. Normatív szempont: a diákotthon belső rendiével kapcsolatos munkára vonatkozik, a dicséret és a büntetés nevelési kihasználására, de az iskolai, a közhasznú munkák és a diákotthoni rendezvényeken való hiányosságokra is.

4. A gyakorlati szempont mutatkozott a leghatékonyabbnak. Jól kiegészíti az iskola munkáját, bár nem helyettesíti. Példák: az ifjúsági és egyéb társadalmi szervezetekben végzett munka, a fiatalok felkészítése a társadalmi tulajdon védelmére, az öregekről való gondoskodásra stb.

Ezek az összetevők dialektikus egységet alkotnak, minden nevelési eljárás és módszer több nevelési célnak tesz eleget. Az igazgató feladata volt az erkölcsi nevelés folyamatának, színvonalának az elemzése, melyhez a nevelők megfigyeléseinek és a tanulók munkájának az elemzésével járultak hozzá.

(Dutý, P.: Opatrení k zlepšování účinnosti mravní výchovy, 19—21 o.).

Milyen lehetőségek vannak az erkölcsi nevelésre a természeti iskolákban? J. Králiček számol be ez irányban végzett vizsgálatairól. A tapasztalt pedagógusok körében végzett kutatás eredményei szerint a következőket lehetséges és a legfontosabb fejleszteni ebben a nevelési intézményben: a tanulók pozitív erkölcsi tulajdonságait, a szocialista hazafiságot, az önállóságra nevelést, a tanulói közösségek megszilárdítását stb. Az ingerszegény környezetből érkező tanulóknak lehetőségük nyílik az önmegvalósításra, nagyobb bizalommal fordulnak a tanítóhoz, s így javul a viszonyuk a tanuláshoz is. (22—14 o.).

Výchovný poradce

Ha az ifjúsági bűnözés helyzetét vizsgáljuk 1976-tól, az adatok azt mutatják, hogy 1978-ban csökkenő tendenciát mutatott, de 1979-től kedvezőtlenül alakul az ifjúsági bűnesetek száma. Míg 1976- ban 16 669 volt, 1981-ben 18 298 és 1982- ben már elérte az ifjúság által elkövetett bűnesetek száma a 23 447-et.

A 16—18 évesek leginkább az általános bűnözés kategóriájában szerepelnek, a gazdasági bűnözés csupán 0,82 %-ot tesz ki. 1981-ben az általános bűnözésből 81,56 százalék a vagyon elleni vétség (betörés nyaralókba, garázsokba, önkiszolgáló boltokba, lopás tanulótársaktól, idegenektől stb.}, az erkölcsi vétség 7,10 az erőszakosság 4,90 százalékot tett ki. A bűneseteket legnagyobb számmal a nagyvárosokban, ipari központokban követik el. (1983, 3. szám, 1—5 o.]. Sz. J.

287