Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1984-05-01 / 9. szám - Sz.J.: A tanulók erkölcsi fejlődése és a nevelés / Figyelő
tában. Nem elég megmagyarázni a helyes viselkedés szabályait, vagy etikai beszélgetést folytatni az illemtudó magatartásról. Gyakori eset, hogy a tanuló könnyen megtanul írni, olvasni, jól számol, de az iskolakötelezettség végén is fegyelmezetlen. nem teljesíti feladatait, és nem kapcsolódik be az osztályközösségbe. Míg az oktatás során elkövetett hibákat a tanító hamar észreveszi és ki is javíthatja, az erkölcsi nevelésben előforduló hibákat nagyon nehéz kijavítani. Igen sok idő szükséges ahhoz, hogy ezeket feltárjuk, többféle eljárást igényel kiküszöbölésük, s az eredmény egyáltalán nem biztos. A tanulók nevelése során nem feledkezhetünk meg arról a pszichikai mozzanatról, hogy az erkölcsi nevelés folyamatában a tanulóknak le kell győzniük bizonyos ellenérzést nevelési törekvéseinkkel szemben, hiszen erkölcsi fejlődésükre sok tényező gyakorol hatást. Eredményre csak akkor számíthatunk, ha az iskolának sikerül vonzóbbá tenni saját követelményeit a mikrokörnyezet esetleg hibás norma- rendszerénél. (Macko O.: Niektoré prístupy k riešeniu otázok mravnej výchovy vo výchov- novzdelávacom procese, 1983/84, 1. sz. 25—30 o.]. R. Pravdík azokról az eredményekről számol be, amelyeket a Pedagógiai Kutatóintézet 1980-ban a középiskolás tanulóifjúság világnézeti és erkölcsi fejlődéséről végzett kutatásai során értek el. A kétségtelenül pozitív eredmények mellett számos probléma is akad. Nem világosak pl. a szabadság, a demokrácia, az igazság kérdéseivel összefüggő fogalmak és értékek. Rendkívül fokozódik a fogyasztói életszemlélet terjedése a középiskolások körében. A szerző szerint elsődleges feladat az erkölcsi nevelésben a szocialista osztályszempontok előtérbe helyezése az erkölcsi ítéletek, normák elemzése során, s nemcsak a munkához való viszony, hanem az olyan erkölcsi tulajdonságok, mint a szerénység, fegyelmezettség, igazmondás stb. kialakítása folyamán is. (R. Pravdík: Princíp triednosti — základná podmienka správnej zameranosti komunistickej výchovy. 1983/84 1. szám 30—34 о.). Komenský A kisiskolások nevelése konkrét követelményekkel kezdődik. Először a ruházat, a tanszerek stb. tisztán tartásával kapcsolatos követelményeket ismerteti a tanító, majd az iskolai viselkedés (felállás, leülés, jelentkezés, a szünetek helyes eltöltése, fegyelmezettség stb.) következnek. Az önmagával kapcsolatos követelmények mellett a másokhoz való helyes viszonyt szabályozó követelmények, illetve a tanulók munkatevékenységével kapcsolatos követelmények is alapvetők, ezeket is következetesen érvényesíteni kell az iskolába járás kezdetétől. Az egyes követelményeket tovább konkretizálhatjuk. Például a testi tisztaság követelményét már az első osztályban a mit — hogyan — mikor — hol kérdések szerint konkretizálhatjuk. A pedagógiailag helyes elvek közül a szerző a rendszeresség, az igényesség és a fokozatosság elvét hangsúlyozza, konkrét példákkal támasztja alá, s részletesen foglalkozik a vele kapcsolatos módszeres eljárásokkal. (K. Danáš: Požiadavky na mravné správanie žiakov, 1984, 5. szám, 259—274 oldal). Az 1984-es év 6. számában M. T.aráb- ková számol be arról, hogyan valósítja meg a tanulók erkölcsi nevelését az alapiskola 3. osztályában. Az erkölcsi nevelést komplex feladatként értelmezi, rámutat az erkölcsi készségek, szokások kialakításának fontosságára, valamint arra, hogy minden tantárgyban más és más módon valósítható meg a tanulók erkölcsi fejlesztése. Vychovávateľ Milyen eredmények mutathatók ki az alap- és a középiskolások erkölcsi nevelésében? Az elmúlt év folyamán az elmélet és a pedagógiai gyakorlat szakemberei kiemelt feladatként vizsgálták az erkölcsi nevelés pozitívumait és negatívumait. Pozitív eredményként értékelhető a tanítók azon törekvése, hogy az egyes tantárgyakban a tananyag nevelési vonatkozásaira nagyobb hangsúlyt fektetnek nemcsak az oktatás folyamatában, hanem a tantárgybizottságok és a módszertani közösségek munkájában is. A tanórán kívüli munkában ez a szakköri munka hatékonyabbá tételét, az egyes rendezvényekre, versenyekre való jobb felkészülést, illetve ezek alaposabb szervezését jelenti. Céltudatosabban készítik elő a múzeumok, kiállítások látogatását. Egyre javul az iskola együttműködése a szülőkkel, a védnökséget vállaló üzemekkel és társadalmi szervezetekkel. Az erkölcsi nevelés gyenge pontjai, hiányosságai közül a szerző azt emeli ki elsőnek, hogy a hazafiasság és a proletár nemzetköziség értelmezésében az osztály- szempontúság többé kevésbé hiányzik a tanulók tudatából. Sok tanuló csupán a 286
