Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1984-03-01 / 7. szám - Simon László: Megjegyzések a kémiai reakció fogalom tanításához a hetedik osztályban
Megjegyzések a kémiai reakció fogalom tanításához a hetedik osztályban Dr. SIMON LÁSZLÓ docens, kandidátus, Pedagógiai Fakultás, Nyitra (Nitra) Kémiai Tanszék A világ dolgaival és a játékokkal ismerkedő gyermek a kezébe kerülő tárgyakat szétszedi vagy összetöri, hogy belsejüket megismerje, mivel az ismeretlen megismerésének a vágya izgatja. A fizikus és a kémikus is hasonlóan cselekszik, amikor például részecskegyorsító segítségével az anyag belső szerkezetét, elemi felépítését vizsgálja, vagy a kémiai anyagok tulajdonságainak a megismerése érdekében a különböző anyagokat átalakítja, megváltoztatja. Feltehetjük a kérdést, hogy valamely kémiai reakció miért valósul meg és miért nem egy másik, bár elméletileg reakcióegyenletben kifejezhetjük. A kémiával ismerkedő tanulók is hasonló helyzetben vannak, amikor tapasztalják, hogy bizonyos anyagok már az összeöntésük pillanatában azonnal, némelyek csak néhány perc elteltével és ismét mások csak akkor reagálnak, ha órákon át főzzük, vagy a reakcióelegyhez látszólag fölösleges anyagokat adunk. Megfigyelik, hogy bizonyos elemek és vegyületek például savakban és lúgokban oldódnak vagy égnek, mások viszont nem. Mi lehet e változások oka? Ezekre az izgalmas kérdésekre a választ mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban csak fokozatosan szerzik meg. Ahhoz, hogy tudásuk tartós és teljesítményképes legyen, az alapfogalmak jelentésével kell előbb alaposan megismerkedniük. Az alapiskolai kémiaoktatás tapasztalatai némelykor azonban még napjainkban is azt mutatják, hogy itt-ott baj van az alapfogalmak elsajátítása körül. A tanulók az új hetedik osztályos kémiatankönyv alapján sajátítják el a kémiai alapfogalmakat, például a kémiai reakció fogalmát, amely a negyedik tárgykörben szerepel először. A kémiai reakciók lejátszódásának körülményeit mennyiségi és minőségi szempontból ismerik meg. Ebben a tárgykörben a kémiai reakciók csoportosításával, pl. egyesülés, bomlás stb. is találkoznak. A kémiai reakciók kísérleti úton történő megfigyelésével a készségeik és képességeik tovább fejlődnek. A kémiai átalakulásokat az anyag mozgásformájaként tanítjuk. A kísérletezés folyamán megtanulják, hogy a kémiai reakciók egyirányban vagy oda- vissza mennek végbe. A mennyiségi szemléletmód fejlesztésére is igen jó lehetőség nyílik, mivel megtanulják azt, hogy minden kémiai folyamat egyben mennyiségi és minőségi jellegű is. Miközben kísérletileg a magnéziumszalag égését, a vas és a sósav reakcióját és az új anyagok keletkezését megfigyelik és kísérleteket is végeznek, a kísérletezés technikájában való jártasságukat is tökéletesítik. Mind a hetedik osztályos, mind a nyolcadik osztályos tankönyv hangsúlyozza, hogy a különböző kémiai anyagok reakciójának eredményeképpen új anyagok keletkeznek, amelyek a kiindulási anyagokhoz képest más tulajdonságokkal rendelkeznek, miközben az atomok közötti kötések is megváltoznak. Igen fontos követelmény, hogy a tanulók a megfigyelt tulajdonságokat és az egyes anyagok változásai közöt212
