Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)

1984-03-01 / 7. szám - Tóth Béla: Az irodalomolvasás szerepe az ifjúság nevelésében

Az irodalomolvasás szerepe az ifjúság nevelésében

i

Dr. TÓTH BELA, a pszichológiai tudományok kandidátusa

Az irodalom, az irodalomolvasás a gyermek személyisége fejlődésében kiemelkedő szerepet tölt be. E megállapítás igazságát a következőkkel támasztjuk alá:

aj A szabadidő eltöltésének — más kulturális tevékenységekkel együtt — nagyon elterjedt formája az olvasás. Egyszerre szórakoztat, nevel, tanít.

b) A gyermek számos pszichikus igényének a kielégítéséhez nyújt közvetett vagy közvetlen lehetőséget (biztonság, védettség, közösség utáni vágy, változatosságra törekvés, példaképek utánzása, teljesítmények csodálata stb.).

c) Az iskolai követelmények sikeresebben teljesíthetők, ha a gyermek tudásszomja kiegészülhet az olvasmányok intellektuális, érzelmi és esztétikai hatásaival.

d) A felsoroltak együttesen megköny- nyítik a társadalmi célok elérését az oktatás, a nevelés és a képzés területén.

A mondottak érthetővé teszik, hogy az olvasás tanulmányozása, pszichológiai, szociológiai meg pedagógiai kérdései iránt világszerte megnövekedett az érdkelődés. Ma még nyilván sok a tennivaló, hogy az ifjúság tömegei pozitívabban viszonyuljanak az irodalomhoz, öntevékeny olvasási kedvük (amely inkább lanyhul, semmint erősödnék) a mainál nagyobb intenzitású legyen.

Ahhoz, hogy az ifjúság öntevékeny

(szabadidőben folytatott) olvasótevékenysége fellendüljön, s a jelenlegi pangást az olvasási kedv felélénkülése válthassa fel, a következő feladatok elvégzését javasoljuk az iskoláknak, a könyvtároknak, a témával elmélyülten foglalkozó szakembereknek, nem feledkezve meg a családról sem:

1. Pszichológiai kutatások útján feltárandó a belső indíték (motivációs rendszer), amelyek a különböző életkorú fiúkat és lányokat az olvasmányokhoz, az irodalomhoz vonzzák, olvasásra késztetik. Azon tényezők ismerete is elengedhetetlen, amelyek akadályozhatják a gyermek és az irodalom kapcsolatának erősödését, az irodalomolvasás hatásának kibontakozását (pl. a gyenge olvasási készség, a hiányosan felszerelt és gyengén ellátott könyvtárak). Ismernünk kell mindazokat a körülményeket, amelyek a gyermekirodalomhoz fűződő kapcsolatát egészen az érett olvasóvá fejlődésig alakíthatják, kedvezően befolyásolhatják.

2. Az olvasási készség fejlettségének hiányai különös figyelmet érdemelnek. A kapcsolatgátló okok közt talán a leggyakoribb és hatásaiban a legsúlyosabb éppen a gyengén fejlett olvasási készség. A felmérések és megfigyelések arról tanúskodnak, hogy az általános iskola felső tagozatán is még sok az olyan gyermek, akinek az olvasási készsége alkalmatlan önálló olvasási tevékenység folytatására. Az iskoláknak el kellene ér205