Szocialista Nevelés, 1983. szeptember-1984. június (29. évfolyam, 1-10. szám)
1984-02-01 / 6. szám - Simon László: A sav-bázis folyamatok és tanításuk
azonnal ,,-ónium“-ionok képződése közben egyesülnek. Például: víz esetében: H2O + H+ НзО+ hid- roxonium ionok, alkohol esetében: C2H5OH + H+ C2H5—OH2+ alkoholonium ionok, ecetsav esetében: CH3COOH + H+ CH3COOH2+ acet- onium ionok. A Brönsted-Lowry elmélet szerint: a) savaknak nevezzük azokat a ve- gyületeket, amelyek protont adnak ie: Asav = В bázis + H+‘ b) bázisoknak nevezzük azokat a ve- gyületeket, amelyek protont vesznek fel: В bázis + H + ~ ^sav A fenti elméletnek egyik legjelentősebb vonása, hogy a protont leadó sav bázissá alakul, a protont felvevő bázis savas jellegűvé válik. Más szavakkal kifejezve úgy is fogalmazhatunk, hogy a sav-bázis reakció során új sav és új bázis keletkezik. Az elmélet jelentősége abban áll, hogy a sav és bázis fogalmaknak önmagukban nincs értelmük, csak viszonyítottan alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy több alkotórészből álló rendszerek esetén, nevezzük őket több komponensű oldatoknak. Tudni kell azt, hogy az egyes alkotórészek mekkora protonleadó képességgel rendelkeznek, vagyis a többi alkotórészek protonfelvevő képessége milyen nagy. így például a víz savként és bázisként is értelmezhető, a proto- fónabb ágenssel szemben bázisként, protofilabb ágenssel szemben pedig savként fogható fel. Például: HNO3 + H2O ^ H30+ + NO3- savi báziS2 sav2 bázist vagy: C6H5NH2 + H20 íi C6H5NH3+ + OH- bázisi sav2 savi báziS2 így már érthető, hogy a salétromsav, amely a vízzel szemben erős sav, viszont a legnagyobb protofóbitású perklórsavval szemben bázisként viselkedik: НСЮ4 + HNO3 <± H2N03+ + CIO4- savi báziS2 sav2 bázisi A Brönsted-Lowry-féle sav-bázis elmélet értelmében savak és bázisok nemcsak molekulák, hanem kationok és anionok is lehetnek. Erre vonatkozóan ,a szakirodalomban számos példát találunk. Megállapítható, hogy a Brönsted-Lowry-féle sav-bázis elmélet az Arrhenius-Ostwald-féle elmélethez viszonyítva általánosabb, mert a vízen kívül azokra az oldószerekre is kiterjeszthető, amelyekben proton (H+) szerepel. Az elmélet hiányosságaként említik meg, miszerint kizárja annak lehetőségét, hogy a hidrogént nem tartalmazó savként viselkedjen. III. Lewis-féle elmélet A Brönsted-Lowry-féle sav-bázis elmélet hiányosságait próbálta kiküszöbölni G. N. Lewis, aki 1938-ban a sav-bázis fogalmakat így határozta meg: a savak elektronpár-hiányos ve- gyületek vagy ionok és elektronpár- elrendezésüket egy vagy több elektronpárral egészítik ki. A bázisok olyan vegyületek vagy ionok, amelyek átadható elektronpárral rendelkeznek. Klasszikus Lewis-féle sav-bázis folyamat például az ammonium ion képződése ammóniából és hidrogén- kationokból: H H I I H — N : + H+ з± H — N — H I 1 H H 183
