Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1983-02-01 / 6. szám - Rudnai Gábor: A dráma tanítása
/ nevezett II. Endre miért jelenik meg egész másként a Bánk bán V. felvonásában, mint ahogy azt sem, hogy a minden történelmi színben csalódott Ádám miért nem ábrándul ki Párizsból. Hatalom és erkölcs ütközik össze Kreón és Antigoné, Julius Caesar és Brutus, Cassius, a király és Hamlet, Gertrudis és Bánk bán konfliktusában. Túlhaladott társadalmi formát képvisel, ezért bukik el Antigoné, valamint Brutus és Cassius. Nemcsak egyszerűen írott és íratlan, konkrét és örök, állami és isteni törvény k*srül szembe Szophoklésznál Kreón és Antigoné konfliktusában, hanem társadalmi változás is van: a vérségi kötelék, öröklődés helyett az új király választás útján kerül a városállam élére. Nem ismeri fel azonban népe békevágyát, a legyőzöttön is bosszút akar állni a megbocsátás, a végső tisztesség megadása helyett; ami azonban erény háborúban, bűn békében (lásd a Kurázsi mamát!). A tragédia egyik tanulsága: ,,Bölcs ember az, aki másoktól tanulni tud”, vagyis az apa is tanulhat fiától, az idősebb is a fiatalabbtól és nemcsak fordítva! A Julius Ceasarban a köztársaságpártiak alulmaradnak a császárpártiakkal szemben. A Hamletben az Oreszteia és az Elektra alaphelyzete tér vissza, de társadalmi töltés nélkül: Hamlet nem a fennálló rendszert akarja megváltoztatni, csak le akar számolni apja gyilkosával. A népre nem támaszkodik, egymaga veszi fel a harcot az egész elnyomó apparátussal. Besúgók veszik körül, senkiben sem bízhat, még szerelmében, Opheliában sem. Lehet vitatkozni azon, hogy Hamlet következetesen tör-e célja felé, vagy épp habozása okozza vesztét; mint ahogy azon is, optimista vagy pesszimista-e Az ember tragédiája. Mindkét esetben mindkét álláspontot ismertetni kell, jelezve azt is, hogy egy irodalmi művet többféleképpen is lehet értelmezni. Vitát is rendezhetünk, ahol mindkét álláspont érvekkel, minél több idézettel kell alátámasztani. Könyvnélkülinek kijelölhetünk az Antigonéból a „Sok van, mi csodálatos“ ... kezdetű kórust és a „Mert nincs a pénznél emberek között / nagyobb gonosz .. " kezdetű részt, mely utóbbi jól előkészíti Moliere A fösvény c. komédiájának tanítását, ott majd újra idézhetjük. A Julius Caesarból részlet lehet Antonius gyászbeszéde, mely a közhangulatot Caesar gyilkosai ellen fordítja: „Temetni jöttem Caesart, nem dicsérni“; a Hamletból választhatjuk Hamlet nagymonológját és Polonius intelmeit az elutazó Laerteshez, a Bánk bánból Tiborc panaszát. A Hamlet tanításához — illusztrációként — felolvashatjuk Kormos István: Szegény Yorick c. versét, előtte elolvassuk a sírásójelenetet. A Bánk bánhoz felhasználhatjuk Erkel operájából a „Hazám, hazám . .kezdetű áriát Simán- dy József előadásában. Moliere A fösvény c. vígjátékának tanítása előtt elolvasásra ajánlhatjuk Bulgakov: Moliére úr élete c. regényét, könyvnélkülinek Kormos István „Levegőt Harpagonnak!” c. versét, a régiek közül Csokonai „Zsugori uram” című versét. De szervezhetünk versenyt is: ki tud több olyan dalt behozni magnófelvételen, amely a pénzről szól (a Kabaré híres dala, az ABBA és a Pink Floyd világslágerei) — egy-egy Moliere-óra végén lejátszhatunk ezekből. A motiváció kedvező, hogy kigúnyolhassuk a régi és új harpa- gonokat. A drámákból egy-egy jelenetet az órán is előadhatunk, házi feladatként pedig rajzot is készíthetünk, pl: Harpagon a ládával, Valér veri Jakabot stb. Egy rajz elkészítése korántsem könnyű feladat, át kell tanulmányozni szerzői utasításokat, továbbá ajánlatos valamilyen divattörténeti képeskönyvet is, hogy a ruha korhű legyen. Az órán való előadás nem csak abból áll, hogy a tanulók a helyükön felolvassák a szöveget! Kijelölhetjük a szereplőket, akik a szöveget megtanulják, továbbá egy rendezőt is, aki a jelenetet beállítja, a színpadot (a tábla előtti tér) „bebútorozva” (kitesz egy kézzel írott cédulát: szekrény, dívány stb.). 178
