Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-11-01 / 3. szám - Tankó László: A kísérleti irodalomoktatás második éve

következő irodalomtörténeti korszakokat, továbbá, honnan ered e fogalom és mit jelent. A tanulók minden nehézség nélkül meg tudtak nevezni öt témakört Petőfi költészetéből. Hasonlóképpen jó eredményeket értek el a tanulók a verbális, azaz megtanult iroda lomtörténeti ismeretek terén, m;nt pl. ki mikor született, mikor halt meg, mit írt stb. Továbbra is jól tudták a tanulók a könyvnélkülieket. Nem voltak ennyire jók az eredmények pl. a ro- manticizmus magyarországi korszakának a kijelölésében, talán azért is mert az némileg eltér a hasonló világ- irodalmi korszaktól. Ügyszintén nem mindig voltak elég biztosak a roman- ticizmus jellemző vonásainak a mégha tározásában.

M'ndkét felmérést elvégeztük az ellenőrző osztályokban is. Itt a tanulók 86,6 °/o-a szeret olvasni, 12,8 %-a közepesen, nemleges választ nem adott senki. Ez hasonló eredményt mutat, mint a kísérleti osztályokban (85,12 és 14,56 o/o). Lényegesebb eltérés van azonban az egyes kísérleti és ellenőrző osztályok között. így például Bra- t:slavában a kísérleti osztályban a tanulók 96 %-a úgy nyilatkozott, hogy szeret olvasni, az ellenőrző osztályban viszont csak a tanulók 76,8 %-a adott pozitív választ. Somorján és Dunaszer- dahelyen az ellenőrző osztályokban volt jobb eredmény. Érdekes a kísérleti és ellenőrző osztályok eredményei nek összehasonlítása abban a kérdésben, hogy m lyen irodalmi műfajt szeretnek olvasn ? A következő sorrendet, illetve eredményt kaptuk:

Kísérleti

osztályok

Ellenö-ző

osztályok

regény

képesújság

folyóirat

napilap

elbeszélések

96.32 % 87,36 % 58,24 % 52,64 % 48,16 %

40.32 %

92,02 % 60,92 % 42.80 % 32,10 % 46,01 % 41,73 %

Ebből következik, nogy az egyes műfajok sorrendjében nincs nagy különbség. Nagyobb eltérés tapasztalható abban, hol, mit, milyen mértékben szeretnek olvasni. E tekintetben viszont a kísérleti osztályok eredményei lényegesen jobbak, mint az ellenőrző osztályokéi. Figyelmeztetni szeretnénk például a napilapoknál mutatkozó mintegy húsz százalékos eltérésre, il letve a folyóiratoknál mutatkozó, sz n- tén jelentős eltérésre — a kísérleti osztályok javára. Hasonló a helyzet az olvasás miértjét v zsgáló kérdésekné’ is (M ért olvasunk?), ahol az okok sor rendje körülbelül megegyezik, jelentős azonban az eltérés az eredmények arányában.

Még nagyobb eltérés mutatkozik e másik felmérés eredményeiben, ami a kísérleti és ellenőrző osztályokat illeti Az irodalom korszakolása, az, hogy az egyes irodalomtörténeti, illetve stílustörténeti korszakok hogyan következnek egymás után, hogyan épülnek egymásra, az ismeretek struktúrája szempontjából nagyon fontos. Ezért az első kérdés így hangzott: Melyik irodaim' irányzat után következett o. romanti cizmus? Míg erre a kérdésre a kísérleti osztályokban a feleletek 109 %-oí értek el, az ellenőrző osztályokban 90 % körül voltak. A korszak meghatározása a kísérleti osztályokban sem sikerült a leg jóban (a három osztály összátlaga kb. 83,25 % volt), ezzel szemben az ellenőrző osztályokban a helyes feleletek m ndössze 35,02 szá zalékot értek el. Ez viszont nem mondható jónak. A kérdésre a kísérleti osztályokban is több f gyeimet kell majd a jövőben fordítani. A 3. kérdésben arra keresünk választ, nrlyen szóból ered a romantika (romanticizmus) és tudják-e a tanulók a helyes jelentését. Míg a kísérleti osztályokban az eredmény szinte 100 százalékos volt, addig az ellenőrző osztályokban mindössze a ta nulók 58,71 %-ot értek el.

Az 5. kérdés során 12 megnevezet' művész (író, festő, szobrász, zeneszer ző) nemzetiségét, alkotó területét kellett meghatározni, ill. megnevezni egy művét. A kísérleti és ellenőrző osztá lyokban a következő eredmények születtek: (Lásd a táblázatot!)

A fenti eredményekből kitűnik, hogy a kísérleti osztályokban a tanulók is80