Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-11-01 / 3. szám - Tankó László: A kísérleti irodalomoktatás második éve

lalását igényelné. A Petőfi életére és költészetére vonatkozó, kizárólagosan irodalomtörténeti ismeretekre irányúié kérdések száma sem volt gyakori. A kérdések és feladatok gyakorlatilag nem terjedtek túl a tankönyv követel­ményein. Olykor azonban érezhető volt, hogy a pedagógus nem haladt egészen a kísérleti tankönyv szerint. Somor- ján pl. ilyen kérdéseket tettek fel: Pe­tőfi népköltészetét három részre le­het felosztani, melyek ezek? Az új kon­cepció ilyen részletekbe nem bocsátko­zik. Viszonylag igen kevés kérdés és feladat érintette az irodalomelméletet. Különben a kérdésekből és felada­tokból az egyes kísérleti iskolákban élesen kitűnik a tananyag struktúrája hol hogyan alkalmazták. Az új koncep­ciót leginkább a bratislavai feladatla­pok tükrözik: Világirodalom a XIX század első felében; a magyar iroda­lom a reformtörekvések korában; az 1848/49-es forradalom és szabadság- harc kora; Petőfi Sándor élete és iro­dalmi munkássága. Tekintettel a tesz­telés rendhagyó jellegére, ezúttal nem osztályoztuk őket. Az utolsó felmérésre az iskolaév vé­gén került sor, mégpedig két alkalom­mal. Az egyik tulajdonképpen az első osztály év eleji feladatlapjának a meg­ismétlése volt két év után, hogy meg­állapítsuk, milyen is jelenleg a tanu­lók olvasói jártassága, viszonya az iro­dalomhoz és a társművészetekhez. A másik felmérőt a második osztály tan­anyagából állítottuk össze a tanulók tudásszintjének a vizsgálatára. Ami az első feladatlap kérdéseit il­leti, a következő eredményeket kap­tuk. Arra a kérdésre, szeretsz-e olvas­ni? — a három lehetséges válasz kö­zül igennel a tanulók 85 %-a válaszolt. 15 százalékuk azt válaszolta: közepe­sen. Nemleges választ nem adott sen­ki. Lényegesen szerteágazóbb válaszo­kat kaptunk arra a kérdésre: mit sze­retsz olvasni? Itt versek, regények, el­beszélések, folyóiratok stb. közül vá­laszthattak. A következő sorrend ala­kult ki a három kísérleti iskolában: regények — 96,38 %, képesújság 87,36 %, folyóiratok — 58,2 °/o, napi­lapok — 53,6 %, elbeszélések — 48,1 % és végül versek — 40,3 %. Ha ezt összehasonlítjuk az I. osztályban év elején végzett felmérés eredménye­ivel, azt látjuk, hogy az első három helyen nem történt változás, ami vi­szont sorrendjüket illeti, az eltért szá­zalékarány a II. osztályban lényegesen magasabb; a regényeknél kb. 3 száza­lékkal, a képesújságoknál 28 százalék­kal és a folyóiratoknál mintegy 23 szá- , zalékkal. További tapasztalat, hogy bár a versek most is az utolsó helyre ke­rültek, már mintegy 15 százalékkal több tanuló szereti azokat olvasni, mint a középiskolai tanulmányok elején. Az irodalomtanítás új koncepciójá­nak fontos eleme az olvasói készség fejlesztése, az olvasóvá nevelés, vala­mint annak tisztázása: miért olvasunk? Legtöbben az önművelést jelölték meg az olvasás céljául, mintegy 85,1 %-ban ami mintegy 40 %-kal több, mint a második helyen álló szórakozás (ezt a tanulók 45,9 %-a tüntette fel az ol­vasás céljául). Ezt követi a szókincs­fejlesztés 40,3 %-kal (kissé betanult meghatározás), valamint az ismeret- szerzés, 16,8 %-kal, a szép keresése 8,9 %-kal, a kíváncsiság 7,8 %-kal stb. Az összehasonlítás itt is érdekes ered­ményt mutat, nevezetesen azt, hogy míg az első osztályban a szórakozást nevezték meg a letöbben az olvasás céljának, most ezt felcserélte a céltu­datosabb önművelés. A személyiségfej­lesztésnek ez a tudatos alakítása fon­tos szempontja az irodalomtanítás új koncepciójának. A másik év végi irodalmi felmérés konkrétan a másodikos tananyagra vo­natkozott, arra épült. A kérdések vi­szonylag nagy száma (28) jó áttekin­tést nyújtott a tanulók tudásszintjéről, mind az egyes kísérleti osztályokban, mind pedig összesítve a három isko­lában. A felmérés kérdéseit úgy állí­tottuk össze, hogy felöleljék mind az irodalomtörténeti és irodalomelméleti ismereteket, mind pedig a könyv nél­kül megtanulandó szemelvényeket. A kísérleti osztályok tanulói több eset­ben maximális pontszámot vagy ehhez közeli eredményt értek el. így például kivétel nélkül ismerték az egymás után 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom