Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)

1982-11-01 / 3. szám - Tankó László: A kísérleti irodalomoktatás második éve

szokásainak. Az Olgával való összeha­sonlítás is Tatjána javára szól, mert szerelme kitartó, nem gyorsan illanó mint Olgáé. Lenszkijnél a tanulók pél­dául pozitívan értékelik őszinte és nyílt szerelmét, azt, hogy érzelmeiben állandó és Anyegint párbajra hívta ki Anyegint csak a tanulók 5 %-a tartja rokonszenvesnek, tehát alig ketten-hár- man egy osztályban. Mit tartanak még­is rokonszenvesnek és pozitív vonás­nak Anyeginnél ezek a tanulók? Min­denekelőtt azt, hogy megundorodott a pétervári élettől, elítéli és bírálja a nemesség életmódját, és aktívan fel­lép a feudális társadalom ellen. Az előbbiekből természetesen követ­kezik, hogy a legellenszenvesebbnek a tanulók Anyegint találták, s olyan ér­veket hoztak fel, mint pl. azt, hogy nem volt életcélja, hogy fölösleges em­ber, cinikus és romlott, tehát olyan tu­lajdonságokat soroltak fel, amelyeke^ a nevelés szempontjából pozitívan kell értékelnünk. Fel kell azonban figyel­nünk arra, hogy a tanulóknak mintegy 15 %-a senkiben sem talál elítélni va­ló jellemvonást. A személyiségformáló, nevelési szem­pontokat vizsgáló kérdések közül k; kell emelni a felmérés 8. kérdését, amely igy hangzott: Gyilkos volt-e Anyegin vagy sem? Indokold meg! Az eredmények a következőképpen oszlot tak meg: masztják alá: Anyegin nem volt gyil­kos, mert nem ő hívta ki Lenszkijt pár­bajra, mert nem akarta meggyilkolni, mert mindkettejüknek egyforma esé­lyei voltak stb. Csak a tanulók kisebb része (20,14 %) tartja Anyegint gyil­kosnak, mégpedig azért, mert Anyegin­nek szerintük nem kellett volna elfo­gadnia a kihívást, mert hagyta, hogy Tatjána szenvedjen stb. Két iskolában (Bratislava, Dunaszerdahely — D. Stre* da) tulajdonképpen nem volt különö­sebb eltérés, csupán a somorjai (Ša- morín) iskola kísérleti osztályának ta­nulói voltak azok, akik egységesen fel* mentették Anyegint tettéért, és nem tartották gyilkosnak. Ezeken kívül a felmérés tartalma­zott még néhány kérdést is, mint pél­dául a költemény rövid idézetének az elemzését, valamint azt, hogy ki fordí­totta magyarra az Anyegint. Ez utób­bit kevesen tudták, ami bizonyos fi­gyelmetlenségre utal. Végső feladat­ként 15—20 sort emlékezetből kellett leírniuk Tatjána leveléből. A kísérleti osztályok tanulói többek között nagy gondot fordítanak a könyvnélküliekre. Ezt a tanulók személyiségének fejlesz­tésében, alakításában különösen fon­tosnak tartjuk. Az eredmény ezúttal is jó volt (95—97 %). Végül érdemes még megfigyelni, ho­gyan vélekednek a tanulók arról, hogy Tatjána (mint leány) levelet írt Anye­Bratislava Dunaszerdahely Somorja Összesen Igen 10 9 0 19 (20,14%) Nem 15 22 32 72 (76,32%) Határozatlan válasz 3 — — 3 ( 3,18%) Ez azt jelenti, hogy a tanulók több­sége (76,32 %) Anyeginnek azt a cse­lekedetét, hogy párbajban megölte a barátját, nem tartja gyilkosságnak. Ál­láspontjukat a következő érvekkel tá­ginnek. A válaszok azt bizonyítják hogy ennek megítélésében nem egysé­gesek; egyesek elítélik azzal az indok­kal, hogy a lány semmiképpen sem kezdeményezhet egy kapcsolatot, má­77

Next

/
Oldalképek
Tartalom