Szocialista Nevelés, 1982. szeptember-1983. június (28. évfolyam, 1-10. szám)
1982-11-01 / 3. szám - Simon László: Atomszerkezeti ismeretek a hetedik osztályban (IV)
Atomszerkezeti ismeretek a hetedik osztályban (IV) Dr. SIMON LÁSZLÓ docens, kandidátus, Pedagógiai Fakultás Nyitra (Nitra) Az új hetedik osztályos kémiatankönyv az atomszerkezeti ismereteket a harmadik tárgykörben tárgyalja. A tananyag a hatodik osztályban tanult fizikai ismeretekre épül, és azokat szervesen kiegészíti. A tankönyvhöz kiadott módszertani kézikönyv az atom ismertetését csak nagy vonalakban tárgyalja, és a tananyag feldolgozásához tanítási módszereket ajánl. A tananyag magyarázata kezdetben ismeretterjesztő jellegű, miközben a tanulók figyelmét az atomfogalom történeti kialakulásának a körülményeire irányítja, hogy a helyes természettudományos szemléletmód és világkép megalapozását már ezen a szinten elősegítse. Ezt követően a módszertani kézikönyv az atommag és atomburok felépítésében részt vevő elemi részecskékről és az azokat összetartó erőkről tájékoztat és hívja fel a figyelmet, amelyekre a korszerű ismeretek elsajátítása végett szükség van. A módszertani kézikönyv az atom összetételét, felépítését és szerkezetét helyesen modellek segítségével ajánlja bevezetni. Az atom fogalom elsajátítását és első meghatározását induktív módszerrel javasolja megtanítani. A tankönyv a fluórtartalom és a nátriumatom felépítését és szerkezetét ábrák segítségével magyarázza. Az elektronok elhelyezkedését az atommag erőterében „V“ alakú körcikkhez hasonló kétdimenziós síkidommal szemlélteti. Ez az ábrázolásmód a szomszéd országok kémiatankönyveiben található szemléltetéstől kissé eltér, és ezért szokatlannak tűnik. E probléma tárgyalásakor ajánlatos lenne azt is megmagyarázni, hogy a körcikk tulajdonképpen mit jelent. Az is gondot okozhat, hogy az atommagot és az elektronburkot felépítő részecskéket a tankönyv mint mikrorészecskéket mutatja be, szakmai berkekben viszont rendszerint elemi részecskékről vagy egyszerűen az atom részecskeszerkezetéről beszélünk. A fizikában már eddig is hallottak a tanulók részecskékről, amin rendszerint atomokat vagy molekulákat értettek. A tanítás ezen részében a tanulóknak azt mondjuk, hogy most az atom még kisebb építő- részecskéiről tanulunk, amelyeket mikrorészecskéknek vagy parányi részecskéknek, esetleg elemi részecskéknek nevezünk. A részecskék tulajdonságait az áttekinthetőség miatt ajánlatos táblázatba foglalni, pl. így: (Lásd a táblázatot!) Az atomon belüli tömeg és méretviszonyok szemléltetését és érzékeltetését akkor magyarázzuk helyesen, ha hasonlatokat keresünk. Ezek az összehasonlítások ugyanis a tanulók képzelőerejét nagyban gazdagítják és bővítik, mivel ebben a korban a konkrét gondolkodásmód van még túlsúlyban, de az absztrakt gondolkodásmód távlati fejlesztésére is gondolnunk kell. A képzelőerő fejlesztése a természettudományos tantárgyakban is nagyon fontos, sőt 73
